Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - TÍMÁR GYÖRGY: Pécs vallási élete a török uralom előtt

Feltűnő a Szentháromság oltár léte a középkori Szent Bertalan templomban. Ugyanis annak ellenére, hogy az ünnep 1334-ben vált egyetemessé az egyházban, hazánk területéről alig ismerjük a Szentháromság különös tiszteletének nyomait a középkorból. Csak később, a török hódoltság vége felé, vagy inkább csak után, a barokkban virágzott az ki nálunk. A fogoly ki váltó és betegápoló trinitárius szerzetes rend is csak a hódoltság után telepedett itt le. Ennek ellenére Baranyában már 1183-ban állt a Szentháromság tiszteletére emelt bencés monostor (Vókány mellett D-re). Pécsett pedig mind a székesegyházban, mind a Szent Bertalan templomban volt Szentháromság oltár. Ezekben egy, a középkorban nálunk még mindenképpen ritka patrocinium korai megnyilvánulását fedezhetjük fel. A Szentháromság oltárról hírt adó írás arról értesít, hogy bizonyos Szabó Jakab pécsi polgár a templomnak ajándékozott két patika és egy malom birtokát azzal, hogy azok jövedelme az oltár papjaihoz tartozzanak bizonyos misék elmondásának feltételével. Meg kell említenünk a Szent Bertalan test vérületet, mely Pécsett a 15. században alakult. Szent Bertalan a hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált. Ez a mozzanat magyarázza, hogy a szűcsök, a csizmadiák és általában a bőrrel dolgozó kézművesek őt választották sokhelyütt védőszentjüknek. Ezenkívül Bertalan nap (aug. 24.) a régi földmíves életformának is jellegzetes határnapja: az aratás befejezése és a szüret kezdete. Szent Bertalannak a szőlőhegyek védőszentjeként való tisztelete is ősi hagyomány. Vajon az említett Szent Bertalan-testvérület a középkori pécsi bőrmívesek vagy a pécsi szőlősgazdák társulata volt? Erről nem szól korabeli híradás. Az elég szűkszavú irat alapján az látszik legvalószínűbbnek, hogy a templom papságának testvérülete vagy társulata volt. Országosan elterjedt a 15. századtól hazánkban a Szent Sebestyén kultusz, mely a barokkon keresztül ma is őrzi emlékeit. A középkor végére ugyanis alig volt templom, melyből Sebestyén, vagy ritkábban Szent Fábián és Sebestyén képe, szobra, oltára hiányzott volna. Különösen a feketehalál, vagyis a pestis ellen kérték oltalmukat. Nem csodálható, hogy Pécsett oltárt emeltek nevükre. Ez a Fábián és Sebestyén oltár a Fájdalmas Szűz kápolnában állt. A Hétfájdalmú Szűzanya (szept. 15.) kultuszának eredete és kibontakozása valószínűleg a jeruzsálemi zarándoklatok, illetve a keresztesháborúk Szentföld élményével kapcsolatos. Mária hét tőrrel átjárt szívének említése Simeon ajkán és a kereszt mellett álló Máriának képe Szent János evangéliumában a Fájdalmas Anya kultuszát a Szentírás tekintélyével alapozza meg. A Fájdalmas Szűz képe mindig is közel állott az élettragédiák súlya alatt zokogó anyai lelkekhez, de sok életbölcsességet hinthetett a világi örömök és sorsok összeroppanását átélt férfiak lelkébe is. Ugyanakkor költészetünk legszebb középkori emléke az Ómagyar Mária siralom már a 13. században tanúskodik népünknek Fájdalmas Szűzanya tiszteletéről. - Volék siralom tudatlan Siralomtúl sepedek Búval aszok, epedek -