Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - TÍMÁR GYÖRGY: Pécs vallási élete a török uralom előtt

MŰHELY TIMÁR GYÖRGY PÉCS VALLÁSI ÉLETE A TÖRÖK URALOM ELŐTT A középkorban a mai Széchenyi téren álló, Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezett Belvárosi plébániatemplom helyén állt a Szent Bertalanról nevezett egykori várostemplom. Petrovich Ede, volt gimnáziumi hittanár és püspöki levéltáros nagy tudása előtt tisztelgünk akkor, amikor az általa megírt dolgozatok, tanulmányok, kinyomtatott, vagy csak kéziratban maradt írásművek alapján kíséreljük meg felidézni Pécs városnak és polgárságának azt a vallási életét, melynek a hajdani várostemplom volt plébániai centruma, és melyet a török lesöpört a történelem színpadjáról két évvel Buda csalárd megszállását követően 1543. július 29-én, a város török kézre kerülésekor. A pécsi székesegyház kincstárában őrzik azt a nevezetes ősnyomtatványt, melyet Hampo Zsigmond püspök idején, 21 évvel Gutenberg halála után, 1499-ben, Velencében készítettek. Ez a Pécsi Missale. Ennek egyik nyomtatott, tehát nem kézzel bejegyzett liturgikus előírása (eredetileg latinul) úgy rendelkezik, hogy Űrnapja ünnepének másodnapján Pécsett a Székesegyházban és egyházmegyeszerte a plébániatemplomokból ünnepélyes könyörgő körmenetet indítsanak, kérvén Istent, hogy hárítsa el vidékünkről a vihar és villámcsapás veszedelmét. A Pécsett megtartott körmenetről a továbbiakban így intézkedik az előírás: A processio a Székesegyház mögötti szőlőhegyre vonuljon, ott a Szent Bertalan templom plébánosa a körmeneti keresztet magasan felemelve tartsa, majd visszatérve a városba a mise előtt végezzék el a könyörgő ájtatosságot. A misekönyv előírásai elmondják, hogy e könyörgő körmenetet Pál püspök rendelte el. Pál püspököt - teljesebb néven Balog nemzetségbeli Széchi Pált - 1287 körül választották meg pécsi püspöknek, de csak 1294 után tudta elfoglalni püspöki székhelyét, és 11 évig, 1305-ben bekövetkezett haláláig bírta. Ez a Pál püspök nagyműveltségű, egyetemet végzett ember volt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy Széchi Pál akkor kezdte el fiatalemberként Bolognában egyetemi tanulmányait, amikor Aquinói Szent Tamás a domonkos rend római főiskolájának igazgatója volt, és IV. ORBÁN pápa felszólítására elkészítette az úrnapi szentmiséhez és papi zsolozsmához a liturgikus szövegeket, és ehhez megírta az Oltáriszentségről halhatatlan himnuszait (Pange Lingua, Lauda Sión, stb.). Az nem valószínű, hogy a fiatal bolognai egyetemista látta vagy ismerte volna Aquinói Szent Tamást, a római főiskola nagytekintélyű, tudós rektorát. De az időpontok alapján annyi elmondható, hogy Széchi Pál egyetemi tanulmányait bevégezve az Oltáriszentség úrnapi kultuszát, mint valami akkor egészen új ünnep-élményét hozta haza Itáliából. Nem csodálható, hogy amikor később püspök lett, egyházmegyéjében ennek az akkor új ünneplésmódnak, az úrnapi kultusznak terjesztője lett. A körmenettel kapcsolatos előírások között a régi misekönyvben feljegyezték annak a szőlőhegynek a nevét is, ahová a körmenet kivonult: „ad monticulum retro