Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

SZEMLE - PAULUS ARATÓ: Bibliographia Históriáé Pontificiae (Boda Miklós)

szám alatt kerülnek leírásra. Hasonló a helyzet az egy bizonyos műre vonatkozó ismertetések leírásával is. A bibliográfus Arató Pál személyéből következően, a bibliográfia bővelkedik magyar vonatkozásokban. Néhány példa (csupán a szerző, a mű és a tételszám megadásával) a szóbanforgó kötetből: - LEGGIO, T.: Saraceni e ungari nella Sabina e nel Reatino tra IX e X secolo (C47) - SWEENEY, J. R.: Innocent III, Canon Law and Papal Judges Delegate in Hungary (C450) - JUGIE, P. : La légation en Hongrie et en Italie du Cardinal Gui de Boulogne (1348-1350) (D103) - WÖRSTER, P.: Der Olmützer Humanistenkreis unter Stanislaus Thurzó (D271) - ELM, K.: Johannes Kapistrans Predigtreise diesseits der Alpen (1451-1456) (D335) - ENGELHARDT, H.: Die Vereinbarungen des Ungarischen Staates mit den Kirchen (F223) A bibliográfia tartalmi gazdagságát a „Generalia" főcsoportot tagoló alcímek egyszerű felsorolásával is érzékeltethetjük: Archivistica (Vaticana, Miscellanea); História Pontificia (Nationes); Ecclesiologica; Episcopi et dioeceses; Magisterium; Concilia; Liturgica; Canonica; Curia Romana; Ecclesia et Status; Italia; Status Pontificius; Roma (Ecclesiae Romanae); Religiosi; Ecclesiae Orientales; Oecumenica; Missiones; Varia; Bibliographica. Ez a felsorolás márcsak azért is jellemző, mert valamennyi időrendi főcsoport élén hasonló tagolású „generalia" csoportot találunk. A nyomdai kivitelét tekintve is figyelemre méltó munka világában elmerülni igazi élmény, nem csupán a pápaságtörténet mondhatni hivatásos kutatói számára. A többszáz lapon át sorakozó bibliográfiai tételek mögé nézve olyasmit érzünk, mint amit az Itália- és Vatikán-szakértő George Bull könyvének recenzense is érezhetett, amikor így fogalmazott: „Egyedülálló történelmi jelenség..., hogy egy intézmény, amely magát, ráadásul egyszerre, isteninek és emberinek vallja - átvészelve kultúrák és hatalmi struktúrák bukását és újak keletkezését - az avignoni évtizedeket leszámítva, immár kétezer esztendő óta szakadatlan folytonossággal és a Földnek ugyanazon a pontján működjön, fejlődjön és fejtse ki az összes kontintensre kisugárzó hatását. Ez a tény kölcsönöz Róma és Vatikán nevének sajátos, csaknem misztikus fényt, mely egyetlen embert sem hagy közömbösen, akit valaha is megérintett az európai - tehát alapjában véve keresztény - kultúra szele." Boda Miklós