Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - GERGELY JENŐ: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai

lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról", amely immár ténylegesen is biztosítja a vallásszabadságot Magyarországon. 1990. február 6-án Németh Miklós miniszterelnök és Paskai László bíboros közös nyilatkozatban hozták nyilvánosságra, hogy semmisnek tekintik az 1950-es megállapodást. Ezek után került sor 1990. február 9-én annak a kétoldalú megállapodásnak az aláírására, amelynek értelmében helyreállították a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a teljeskörű diplomáciai kapcsolatot, mégpedig a legmagasabb szinten. Magyarország nagykövetet küld a Vatikánba, a pápa pedig nunciust Budapestre. A vatikáni magyar követ, dr. Keresztes Sándor-az 1945 utáni Barankovics-féle Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője 1990. szeptember 15-én nyújthatta át megbízólevelét II. János Pál pápának. Az apostoli nuncius, Angelo Acerbi érsek június 18-án érkezett Magyarországra, és 21-én adta át megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A magyar-vatikáni kapcsolatokban a „rendszerváltás" 1990. szeptember 17-én vált teljessé, amikor is a pápa a nagykövet társaságában a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta Antall József miniszterelnököt. A találkozás politikai-diplomáciai jelentőségén túl azért is fontos volt, mert ekkor már a pápa magyarországi látogatásának véglegesítése került napirendre. 1990 áprilisában közölték, hogy II. János Pál 1991. augusztus 16-20. között látogat Magyarországra. Kijelölték a zarándokút állomásait és főbb eseményeit is. Itthon pedig a kormány Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkár vezetésével tárcaközi bizottságot létesített a látogatás állami előkészítésére. Ugyanígy a magyar katolikus püspöki kar is felgyorsította a pápalátogatás lelki és technikai előkészületeit, amelynek az irányítására Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt kérte fel. Magyarország és a pápaság ezeréves kapcsolatainak történetében az 199l-es esztendő, II. János Pál látogatása nyilvánvalóan és elsősorban a magyar katolikus egyház és a világegyház újabb találkozásának bizonyítéka és együvé tartozásának az erősítője lesz. De a vallási, egyházi mozzanatokon túl ez az esemény össznemzeti és nemzetközi politikai jelentőségű is, hiszen a pápa nemcsak egy világegyház feje, hanem a jelenkori nemzetközi kapcsolatokban egyik kiemelkedő erkölcsi és szellemi hatalommal részt vevő személyiség is. Éppen ezért úgy véljük, hogy II. János Pál magyarországi látogatása újabb bizonyságtétel arra, hogy az egységes európai kultúrának, az egységes európai világnak vagyunk részei. Amint a pápa többször hangsúlyozta, Európa egységének spirituális alapja a kereszténység az óceántól az Urálig. Európához csatalkozásunknak tehát a pápalátogatás újabb lelki és erkölcsi impulzusokat adhat.