Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BÁN PÉTER: A világi papság és a papképzés helyzete Magyarországon II. József korában

következtetést is lehetővé tesz, azt ti., hogy egynéhány papnevelde mintegy centrum-szerepet játszott a magyarországi lelkipásztorok képzésében. Arra gondolok, hogy egyes érseki, ill. püspöki szemináriumok a maguk egyházmegyéinek határain túlra is eljuttathattak tanult klerikusokat. Főként három emelkedett ki közülük: Esztergom, Eger és Zágráb, és ez a szerepe nemcsak a prímási székhelynek maradt meg II. József uralkodásának végére - ahol csak 1 fővel csökkent a szeminaristák száma-, hanem ÉK-en Egernek, DNy-on Zágrábnak is. Az ott tanuló növendékek létszáma ugyan kis híján felére csökken 1782 és 1790 között, de még mindig legalább 60 tanulójuk maradt. A szemináriumi képzésnek effajta térbeli szerkezetét bizonyítja egy dátum nélküli (vagy 1782-es, vagy 1790-es) bevételi kimutatás is. Az esztergomi főegyházmegye öt szemináriuma látta el a korábbi prímási territóriumból Mária Terézia idején kivált három püspökségnek: a rozsnyóinak, a szepesinek és a besztercebányainak a lelkipásztori képzését is, az utóbbiaknak ugyanis árulkodó módon nem volt önálló papneveidei költségvetésük. Emögött a centralizáció mögött Esztergomban egy közel 1 millió ezüstforint értékű és 17-18 ezer forintot kamatozó vagyoni háttér, valamint majdnem 42 ezer forint egyéb bevételi forrásokból származó évi jövedelem volt. Eger és Zágráb püspöki szemináriumainak éves költségvetése 15-20 ezer frt. között mozgott, tőkésíthető, ill. kamatozó javaik közel félmillióra rúgtak. A dunántúli egyházmegyék és a nyitrai püspökség adatai egymáshoz mérten egyensúlyosabb és mindenütt folyó lelkészképzésre engednek következtetni. Meglepő viszont, hogy a kalocsai érsekség milyen kevés gondot fordított a papképzésre: szemináriumának mind 1782-ben, mind 1790-ben kevés hallgatója volt, az intézmény tőkésíthető bázisa 2024 forint értéket, máshonnan származó bevételei 2060 forintot, összességében egész Magyarországon a legkisebb tételt tették ki. Számomra úgy tűnik, hogy Kalocsa nem töltötte be azt a regionális funkciót a DK-i részeken, mint másutt az említett esztergomi, egri és zágrábi szemináriumok. Ennek a helyzetnek a kialakulásában talán része volt a jezsuita rend feloszlatásának is - amely Kalocsán az oktatásban is domináns szerepet vitt -, de ez egyelőre puszta feltevés, és csak további adatok feltárása után bizonyítható. Az Erdélyen kívüli magyar királysági terület egészén a görögkatolikus egyháznak a 18. század végén a három püspöki székhelyen, Munkácson, Nagyváradon és Körösön működött egy-egy szemináriuma. A szerzetespapokat egy helyre koncentráltan már 1782-ben is csak Munkácson képezték ki, de „numerus studentium regularium" már ott sem volt összeállítható 1790-ben. A világi papnövendékek pedig az unitárius egyházban is hasonló sorsra jutottak mint a római katolikusoknál: létszámuk jelentősen lecsökkent az 1780-as évtizedben.