Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

DOKUMENTUM - Ruszin cserkészek Magyaregregyen (1933) (Surányi Béla)

Olbracht Iván riportkönyvéről ezek olvashatók: „. . .a ruszinföldi hegyek évszázados hagyományokat őrző és középkori szellemi elzárkózottságban élő ortodox zsidóság lelkivilága, melyet a szerző csodálatos azonosulási képességgel tár fel". Világirodalmi Lexikon. Akadémiai Kiadó. Bp. 1984. IX. k. N-O. 624. o. Világirodalmi Kisenciklopédia. Gondolat kiadó. Bp. 1972. IL k. 142. p. Ozsváth Lajos budapesti nyugdíjas, egykori kárpátaljai diák, MÁV főtiszt és utóbb diplomatának, a korabeli diák és cserkészéletről adott értékes segítségét ezúton köszönöm meg. Az oroszok, vagyis a keleti szlávok három törzse: a legnépesebb az orosz, aztán a kisorosz és a fehérorosz. A kisorosz ág különféle főbb elnevezései a következők: „rutén = kisorosz — ukrajnai = ukrán == rusznyák =ruszin — chochol". A „kisorosz (rutén, ukrajnai) nyelvjárás a lengyel, fehérorosz, nagyorosz, magyar, tót és román nyelvhatárok által bezárt területen, .. .délkeleten pedig az Azovi-tengerig terjed." Révai Lex. XIV. Möns Ottó k. Bp. 1916. 801-806. p. stb. A 33 millióan elszórtan élő rutének, vagy ahogy ők nevezik magukat, ruszinok foglalkozás, viselet, szokás, nyelvjárás stb. tekintve több néprajzi csoportra, ezek még további népegyedekre oszlanak. Az Északnyugat-Magyarországon lakó ruszinokat is, csakúgy mint a galíciai, bukovinai stb. testvéreiket a szomszédaikkal való érintkezés megváltoztatta, átalakította. A ruszinok általában karcsú termetűek, szőkék, kék ill. szürke szeműek, szelíd lelkűek, pajzán kedvűek, vallásosak, zárkózottak, hiszékenyek, gyanakvók, a jövőt illetően pedig a nemtörődömség jellemzi őket (nyicsevo). Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Galíczia k. Bp. 1898. 374-376. p. Battyán Béla: Pécsi cserkészek a gödöllői világtáborban. Pécs 1933. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság. 16-17. p. 1930-tól IBUSZ nyaralóhely. Csenavölgyiné tanítónő helytörténeti gyűjtéséből. A magyaregregyi „Hangya Szövetkezet" 1933-tól (?) forgalomba hozott képeslapsorozata szintén a falusi turizmus fellendítését szolgálta. Baranya 1939. ápr. 1. 3. p. Baranya 1938. júl. 30. 6. p.: „300 tanoncot üdültet Magyaregregyen a márévári völgyben az OTI, júl. 25-szept. 5-ig . . .100-as csoportokban . . . minden 12 fiúra egy cserkésztiszt ügyel." Cser késztáborhelyek gyűjteménye. A Magyar Cserkészszövetség kiadása Bp. 1939. 17. p. Reuter C. Magyaregregy helynevei. MTA DTI. Értekezések 1960. 361. p. Műemlékvédelem. Bp. 1966. X. évf. 2. sz. 93. p. Vörös István a budapesti városmajori ált. isk. 1988-ban elhunyt igazgatója, egykori kedves munkatársam, mindig szeretettel említette, hogy a Keleti-Mecsekben, Magyaregregyen kezdte tiszti pályafutását, ahol 1937—39-ig a Magyar Cserkészszövetség kebelében működő tanoncüdülő táborok egyik pedagógus cserkészvezetőjeként tevékenykedett. Értelmiségtisztelő, tapasztalt, okos beszédű Bálint István gazdálkodót gyermekkorom óta ismertem. Klébelsberg Kuno akkori kultuszminiszterhez írott levelének borítékján találtam régi házszámára, melyet őrzök. Öreg zsákjaikon máig olvasható az 1933-as házszám. Beszédes bizonyítékként, hogy ti. csakis erről a falusi portáról van szó. Bálinték (=Józsepék) és szüleim kölcsönös szomszédolása egy életen át tartott. Anyám - valahányszor cserkészek jöttek a faluba - gyakran emlegette az esti szürkületkor érkezett ruszin cserkészeket gyermekkoromban. Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom. Metrun. Bp. 1989. 136, 141. p. Az 1933. júl. 22-től aug. 15-ig tartó gödöllői dzsembori után a svájci Kanderstegben 1934-ben ismét úgy döntöttek, hogy továbbra is négyévenként rendezik meg, kéthetes időtartammal a világtalálkozót. Dunántúl 1933. júl. 27. 8. p. Uo. aug. 17. 4. p. Uo. aug. 18. 2. p. A Magyar Cserkészet története. Marosvári-Papp. Szeged Móra Ferenc Múzeum 1988. Kiáll, katalógus. 5. p. A külföldiekét követő cserkészeink dzsemborija aug. 15-ig tartott.