Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

Szóban Darvas József -, akkor búnös ebben az országban majdnem mindenki. A felelősség kérdésében nem sok különbség van a katonának parancsolt tömegek, a szerencsésen itthon maradottak, vagy a deportáló vonatokkal elhurcoltak között, mert ki így, ki úgy engedelmeskedett a felülről jövő parancsnak, s igazán kevesen voltak valóban ellenállók."

39 A párt nemcsak kezdeményezője volt annak, hogy ebben a politikailag kényes és szociális szempontból feszítő kérdésben megváltozzon a társadalom értékítélete és magatartása, hanem az „egytálételes jótékonysági alapon" történő megoldási kísérleteknél hatékonyabb módszereket is keresett. Ezért vállalta a megoldás reményében a kezdeményező szerepet és a többi párttal, valamint a jótékonysági szervezetekkel való együttműködést. A pécsi szervezet külön értekezletet tartott a hadifoglyok támogatásának kérdéséről, majd - a határállomásokon, Budapesten és más vidéki városokban létrehozottakhoz hasonlóan - Pécsett is kezdeményezte Hadifogoly Gondozó Állomás létesítését, továbbá gyűjtést indított el a magyar hadifoglyok támogatására.

40 Felszólította az összes Pécsett működő állami és városi hivatalt, kulturális egyesületet, ifjúsági szervezetet és politikai pártot a gyűjtésben való részvételre.

41 A Pécsi Szabad Szó rendszeresen közölte az adománytevő intézmények és magánszemélyek névsorát. Az állomás munkájához szükséges feltételek biztosítása érdekében a párt a Felsőmalom utca 24. sz. alatti házának egyik nagytermét felajánlotta a hadifogolygondozó irodának, irodalmi matinék bevételeit fordította erre a célra, és üzenetek közvetítését szervezte meg a hadifoglyok Dunántúlon élő hozzátartozói számára.

42 A párt hadifogolygondozó irodája - amely szoros kapcsolatban állt a lakossággal 1945. augusztus 21-én kezdte meg működését. Célul tűzte ki, hogy összegyűjti és feldolgozza a hadifoglyokra vonatkozó adatokat, felvilágosítást ad hadifogoly ügyekben, és üzeneteket közvetít a nyugat-európai, a szovjetunióbeli és a romániai hadifogolytáborokba. Az iroda működésével jelentős funkciót töltött be, mind humanitárius, mind politikai szempontból: nem csupán az érkező, illetve az átutazó hadifoglyok legszükségesebb és legégetőbb szociális problémáinak (pénz, élelmiszer, szállás stb.) megoldásában segédkezett, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a második világháború magyar katonaáldozatait, emberségében és egészségében egyaránt megnyomorított magyar állampolgárokat szűklátókörű politikai érdekek ne akadályozhassák, ellenkezőleg, segítsék problémáik humánus rendezésében. Ezt célozta a párt által augusztus elején kibocsátott 500 gyűjtőív és 3000 röpcédula, melyeket a dél-dunántúli megyékben szervezett humanitárius akcióban használtak fel. Ezt szolgálta a pécsi pályaudvaron Kovács Ernőné vezetésével működő állandó ügyelet is, amely az érkezők azonnali megsegítését végezte.

43 A Pécsi Szabad Szó szeptember 14-i, a hadifogolykérdéssel foglalkozó különszáma megerősítette a párt elvi álláspontját abban a kérdésben, hogy a magyar katonák Berlin parancsára, meggyőződésük ellenére vettek részt a háborúban, belekényszerítették őket a vérzivatarba, másodszor kényszerültek történelmünk során idegen érdekekért harcolni. A különszám arról is tudósított, hogyan működik a párt pécsi Hadifogoly gondozó Irodája, és tájékoztatott az országos gyűjtés eredményeiről. Eszerint a párt 50 ezer, a Szabad Szó szintén 50 ezer, a párt országos vezetői (Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Darvas József, Illyés Gyula, Farkas Ferenc, Sz. Szabó Pál) fejenként 5-5 ezer pengőt ajánlottak fel támogatásként. Országosan ekkor már három és félmillió pengő állt erre a célra rendelkezésre, és mintegy 25 ezer hadifogoly részesült a párt által kifizetett segélyben.