Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

A párt ekkor indította el mozgalmát a fasiszták által lerombolt dél-baranyai községek mielőbbi újjáépítéséért. A Szabad Szó május 31-én megjelent 2. száma tartalmazta a kiáltványt: Segítség! Mentsük meg az elpusztult baranyai és somogyi községeket! címmel. Az akció a súlyos háborús károkat szenvedett Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Drávacsehi, Matty és Gordisa megmentésére irányult, a megye lakosságának támogatására és áldozatvállalására épített. Tájékoztatott arról, hogy Nagyharsány, Csarnóta, Szava, Bisse és Kistótfalu lakói vállalást tettek az elpusztult lakóházak újjáépítésében történő közreműködésre. A felajánlottt pénzt, építési anyagot és egyéb segítséget a Nemzeti Parasztpárt Pécs, Rákóczi út 14. sz. alatti címére kérte küldeni. A lap június 23-án arról tájékoztatott, hogy a párt maga 500 pengőt szavazott meg az újjáépítésre, a gyűjtés eredményeként pedig 1309 pengő folyt be. A június 30-i szám jelezte a pénzgyűjtés nehézségeit, azt, hogy annyi pengő sem gyűlt össze, amennyi a megye lakossága. Szólt arról, hogy néhány közeli falu vállalkozott egy-egy lakóház saját költségén való felépítésére, és javasolt valamennyi baranyai falu számára egy ilyen akcióban való részvételt. Szorgalmazta megyei építőbizottság felállítását is, amely biztosíthatná a segítség különböző formáinak és eszközeinek összefogását. Felhívással fordult a megye üzemeihez is a házépítési akcióban való részvételre. Ehhez a mozgalomhoz kapcsolódott a párt akciója a Baranyában található cserép és tégla lefoglalására. A Nemzeti Parasztpárt azzal a kéréssel fordult a vármegye hatóságaihoz, hogy az öt elpusztult és a 9-10 megrongálódott drávamenti község megsegítésére, a bombakárok okozta rongálások fedezésére tartalékolt építőanyagokat vegyék igénybe, és bocsássák a rászoruló községek rendelkezésére.

36 Az akció eredményeként a július 30-án Pécsett megalakult újjáépítési bizottság - amelyben a pártot Ágoston György pécsi titkár képviselte - gyorssegély címén 2 millió pengőt kért az újjáépítési minisztertől a drávamenti falvak romjainak eltávolítására. Elhatározta, megkeresi Baranya kormánybiztosát, hogy a németek által épített telefonoszlopokat szedesse ki, és mint faanyagot engedje át a drávamenti falvak újjáépítésének céljaira. A bizottság 150 pécsi volksbundistát kért a várostól a romeltakarításhoz, továbbá felkérte a IV. Honvédkerület Parancsnokságát, hogy a fabarakkokat bocsássa a falvak építésén dolgozó munkások rendelkezésére. A MÁV üzemvezetőségét pedig arra, hogy vagonokat biztosítson a barakkok Drávaszabolcsra történő szállításához. A bizottság úgy döntött, hogy megkeresi a Postaigazgatóságot a Harkány és Drávaszabolcs közötti telefonösszeköttetés kiépítése érdekében. Kérte továbbá a kormánybiztost, hogy a ,Lapp Henrik és Fia fúró és csőberendezést' foglalja le új kutak fúrására, miután a drávamenti községekben a régi kutak hullákkal voltak tele.

37 Pécs város főispánja később elrendelte a városban található építőanyagok zárolását, és róluk kimutatás elkészítését. Ezeket később valóban az említett községek újjáépítésére fordították.

38 A párt vidéki szervezetei - ahogyan erről a Pécsi Szabad Szó 1945. július 10-i és az Új Dunántúl 1946. július 6-i számai tudósítanak - több ezer pengőt gyűjtöttek össze erre a célra. A Pécsi Szabad Szó és a pécsi szervezet 1945 júliusától bekapcsolódtak a párt központi lapja, a Szabad Szó által kezdeményezett, a hazatérő magyar hadifoglyok megsegítésére irányuló gyűjtési akcióba. Az akció elindítása a Nemzeti Parasztpárt részéről egyértelmű és bátor politikai állásfoglalásnak tekinthető, a közvélemény jelentős részének érzéketlen, közömbös, vagy valamennyi hadifoglyot bűnösnek bélyegző hamis értékítéletével szemben. „Pedig ha ők bűnösök - írta a Pécsi Szabad