Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - KAJTÁR ISTVÁN: Önkormányzati élet Pécsett (1848-1918)

termékenyeknek bizonyultak: 1873-74-ben közel 80 esetben szorongatták meg ellenzéki képviselők „faggatózásukkal" az interpellált polgármestert, főkapitányt vagy tanácsnokot. A várospolitika konszolidációjával, az ellenzék lemorzsolódásával a hetvenes évek vége, nyolcvanas évek eleje nem kedvezett az interpellációknak, számuk minimális lett, informális módon, a színfalak mögött minden elintézhetőnek bizonyult. Voltak nagy interpelláló városatyák is, akik 15-20 esetben is rákérdeztek kényes várospolitikai problémákra, de a vizsgált korszakban a zöm, a testület mintegy négyötöde egyáltalán nem aktivizálta magát e téren. A feltett kérdések döntő többsége a pécsi polgár mindennapjaihoz kötődött: szabálytalan építkezéseket, rosszul kövezett, sáros utcákat, közegészségügyi mulasztásokat tettek szóvá, gondosabb eredményesebb gazdálkodást sürgettek, vizsgálatot kívántak mulasztó tisztviselők, durva rendőrök ügyében, sérelmezték a vámszedők visszaéléseit. A mindennapi anomáliákon csak az interpellációk 15-16%-a mutatott túl, volt várospolitikai jelentősége. A városvezetés biztos többséggel a háta mögött, szinte mindig tudomásul tudta vetetni a közgyűléssel az interpellációra adott választ, és csak alig 7%-ában az eseteknek került napirendre tűzésre és további tárgyalásra sor a kérdéses ügyben. Ugyanakkor a polgármesterekkel kapcsolatos kétszeri bizalmi válság 1873-75-ben interpellációs áradatot is eredményezett. Az ellenzék nem mulasztotta el ezt a politikai fegyvert sem forgatni - nem is minden siker nélkül. A város vagyona A fentiekben igyekeztünk valamit felvillantani abból, hogy a régi pécsi önkormányzat képzett, a várost szolgáló jogászok vezetése mellett, saját szabályai szerint is eljárva élénk kommunális életet élt. Befejezésül utalni szeretnénk arra, hogy - s ezt az önkormányzati tulajdon nagyon is eleven kérdése feltétlenül indokolja - gazdag város is volt. 1900-ban 171 épület állott városi tulajdonban Pécs 8763 házából. A városnak 1908-ban 5297 kataszteri hold ingatlana volt, zöme erdő, s ez a város közigazgatási területének több mint 40%-át tette ki. 1879 és 1908 között 13 197 000 korona értékű beruházást eszközölt - ennek 39%-a saját erőforrásból, a többi kölcsönfelvétellel lett finanszírozva, ez az 1908-as tényleges költségvetési kiadások majdnem 5,4-szerese volt. A város vagyona 1908-ban 23 millió koronára rúgott, 36%-os megterheléssel. Az 1905-ös költségvetési kiadások 1,86 millió koronát tettek ki.

10 Jelentős fejlődés volt ez: 1847/48-ban 54 ezer forint volt a város költségvetésének tervezett kiadása. Ebben az időben a városi épületek száma alig 17-re tehető. 1912-ben törvény született a városok fejlesztéséről, és Pécs is jelentős állami költségvetési kiegészítő forrásokhoz jutott, amelynek nagyobbrészt már az 1914-1915-ös évben kellett volna igazán realizálódni, s ezek már köztudomá-