Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

földszinti nézőtérre, ahol állóhelyek is voltak. A színpad mögött képezték ki a „kulisszákat", míg előtte a zenekari árok húzódott. Az első emeleten volt a karzat, ahol padokon ültek a nézők. Itt volt a páholyok és zártszékek egy része is. Összesen 22 páholy és 170 zártszék volt a színház nézőterén (ANTALFFY 1982. 92). Az emeleten építették ki a színészöltözőket és a festőtermet is. A belső tér kialakításánál a fa elválasztó falakat és a színpadi „schönfalat" kárpittal vonták be. A földszint és emeleti páholyok közé faragott faoszlopokat állítottak. A páholyok fölé helyezték el a gyertyatartókat, de két nagy olajjal világító csillárt is felfüggesztettek a boltozat közepén. Ezenkívül a földszinti nézőteret úgy képezték ki, hogy azt bármikor átalakíthassák táncteremmé. Nem sokkal a színház átadása után a lelkendező hangulatba imitt-amott kritikai hang is yegyült. Ugyanis sorra kerültek felszínre az épület hiányosságai, ami valószínűleg az erőltetett munkavégzésnek volt köszönhető. Az épület fűtését két kályhával próbálták megoldani, ami később tűzveszélyessé vált. Panaszkodtak a világításra is. A csillárokból az alul ülőkre csepegett az olaj, a gyertyákat pedig nem használták. Időközben megszűnt a ruhatár, így a publikum a karzatra halmozta felöltőit. A nézőtér rendkívül huzatos volt a tetőtér rossz beépítése miatt (ANTALFFY 1982. 92). Az 1850-es évekre a színház már teljes átalakításra szorult, de technikailag már nem tudták tovább fejleszteni. Pécs városa lassan kinőtte ütött-kopott, elavult színházát. 1886-ban bezárták, és pár év múlva az átalakított épületben a Királyi Tábla irodái nyertek elhelyezést. Az első évad a színházban Utólag visszatekintve óriási fegyvertény volt, hogy a színházat fél év eltelte után a színjátszás számára, ha ideiglenesen is, de átadták. A Casino választmánya azonban tartotta magát az eredetileg meghatározott határidőhöz, és többször is panasszal élt a városi vezetés előtt az építkezés menete miatt: „ ... a Színház még csak 1840. december holnapra sem készült tökélletesen el, 1839. november holnap 3-ára pedig csak oly állapotba vala, hogy szükség esetére ebben előadások adathattak, de Schultz Ferenc még 1840. december holnapban is dolgozott."

45 Nem véletlenül sürgette az építőket a Casino, hisz az új évadra már szerződést kötött az új társulattal. Azonkívül a szüret befejezése után minden hét keddjén táncmulatságot rendeztek a Casino nagytermében. Mivel azt már lebontották, csak az újonnan megépült teátrum jöhetett szóba.

46 A szüret és a farsangi vigasságok elmaradása esetén pedig a Társaság komoly bevételtől esett volna el. Végül is 1839 novemberétől már mindkét célra használhatták az épületet. Elsőként a színtársulat debütált a színházban. Az eddig ismert adatok