Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

A Polgári Casino fellépése A Balde által megálmodott vállalkozáshoz elsősorban pénz kellett. A városban ekkor nem volt olyan vállalkozó polgár, aki áldozhatott volna a később megtérülő célra. A tehetősebb polgárok nem sokkal az isztriai kereskedő távozása után megalakították a Polgári Casinót.

18 Bár ekkor még nem beszéltek nyíltan színházépítési terveikről, minden kezdeti lépésüket végül is ez vezérelte. A Casino főleg a befolyásos és módosabb polgárréteget tömörítette. Elnöke Pajnády József szenátor, míg igazgatója Piatsek József elismert építőmester volt.

19 A társaság tagjai közös pénzalapot hoztak létre, azzal a céllal, hogy ebből ingatlant vásárolva a befektetett összeget majd megsokszorozzák. Első ilyen telekvásárlásukat még 1836 decemberében vitték véghez. Ekkor a Fő tér északi részén álló, Nitzky György gróf közel 600 négyszögöl nagyságú házát vették meg. Mint akkor hangoztatták „mullató teremnek".

20 Az épület a következő esztendőben már mint a „Bürgerliche Gesselschaft" székháza vált ismertté. Főleg táncmulatságokat tartottak az átalakított épületben, hol volt borkimérés, és cukrászda is működött. A Casino ezzel máris a Fő tér egyik kiemelkedő helyét tudhatta magáénak. A püspök éberségét is sikerült elterelni, hisz a táncmulatságok és egyéb polgári vigasságok nem zavarták a keresztény erkölcsöket. A polgári részvényesek még az esztendő során több házat és telket vásároltak, s ezeket bérbe adva megfelelő induló tőkére tettek szert.

21 Az 1837-es esztendő végén indították meg viaskodásukat a helyi erőkkel, mikor kérelmezték, hogy a tőlük délre eső régi plébániát engedjék át 2000 pengő forintért. A városi tanács és Szepesy püspök szinte egyszerre reagált az újabb kihívásra. Természetesen a plébánia épületét nem voltak hajlandók kisajátíttatni.

22 De ez végül is azon a tényen, hogy a Casino a város főteréhez közel „előkelő fundust" bírt, ahol színházat építhet, nem változtatott. A püspök mihelyt rádöbbent, hogy a Belvárosi templomot újra a színház felépítése „fenyegeti", főleg a városatyákat kezdte ostromolni tiltakozó leveleivel. Mint egyik levelében írja, „a város neve alatt felépítendő új színház s a játszóknak próbájok alkalmával botránkoztatásra alkalmat adhatna".

23 Természetesen vádaskodások is elhangzottak: Piatsek Józsefet, ki akkor a választott polgárok szószólója is volt, rágalmazták azzal, hogy fiának (ki szintén építőmester volt) akar munkalehetőséget adni a színház építkezésénél.

24 Az 1838-as esztendőben a színház ügyében nem történt változás, viszont az új parókia építését elkezdték. Valószínű azzal a szándékkal, hogy ezzel kész tények elé állítsák a „színházpárti" polgárságot, hátha elállnak szándékuktól. Nem így történt. Bár a többségében német ajkú polgárság teátrumalapítási törekvéseit az újonnan megalakult Nemzeti Casino létrejöttével újabb veszély fenyegette. A magyar nemeseket és a magyar ajkú polgárságot tömörítő Nemzeti Casino szintén egy színház felépítésében látta elsősorban céljai megvalósulását. így a városban újabb feszültség alakult ki, elsősorban a két,