Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - F. FONT MÁRTA: Magyarország keleti politikája a 12-13. században

A módosított kronológia feloldja ezt az ellentmondást, hisz a találkozás helye nincs megadva, így a keresztesek útnak indulása után valamelyik táborhelyen is történhetett. Végső soron indokoltnak tartjuk a szakirodalomban Pauler Gy. óta uralkodó vélemény módosítását. A KÉ e három kiemelten tárgyalt részének vizsgálatából meg kellett állapítanunk, hogy a három különböző részlet három különböző típusú szöveghagyományt képvisel. Az 1123. évi tudósítás a Monomah-dinasztiát dicsőítő krónikás alkotása, aki a dinasztia-alapító Vlagyimir Monomah dicsfényét utódaira is kivetíti, ellenfeleit „sötét színekben" ábrázolja. Az 1148-1152 közötti híradásban nem a dinasztia, hanem a nagyfejedelem személye áll a középpontban. Bizonyíthatóan kortárs - bár anonym - szerzővel van dolgunk, azonban a KÉ-t összeállító Mojszej apát az ellenfelek ítéletét is engedi „beáramolni". Ezért a szöveg nem homogén. A III. Béla-kori halicsi expanzió leírása is kortárs szerző műve, de a 14. század eleji kompilátor átcsoportosította az anyagot. Tehát a mindeddig egységesen a kijevi krónika adataként kezelt szövegek között differenciálni lehet és kell! A magyarokra vonatkozó információk esetében pedig az is figyelembe veendő, hogy az első és harmadik esetben a történetíró mindvégig az ellenfelek pártján állt. Az Ipatyjev krónika harmadik részét a HVÉ alkotja. Ez a szöveg azonban egy lényeges dologban eltér a HVÉ más kódexekben található változataitól, nevezetesen abban, hogy egyedül az itt található szöveg van évekre „felbontva". Ebből adódnak olyan aránytalanságok, hogy az apróbb részletekre is kiterjedő elbeszélés fonalát időnként megszakítják „üres évek", bizonyos évszámok mellett a „nem történt semmi", „csend volt" megjegyzések olvashatók. Nyilvánvaló, hogy az évekre bontás nem a lejegyző krónikás, hanem a későbbi másoló, illetve redaktor munkája (BEREZSKOV 1963. 39). Ezért a datálás nem megbízható, egytől négy évig terjedő eltéréseket lehet felfedezni bene (HRUSEVSZKIJ 1901. 2). E tévedéseket Hodinka is észrevette, három évre taksálta, noha Hrusevszkij munkáit nem ismerte, illetve nem vette figyelembe (HODINKA 1916. 285). A HVÉ magyarokról szóló információi a krónika első, halicsi felében olvashatók. Az események II. András király Halicsba vezetett hadjáratai köré, illetve a IV. Bélához érkezett segítségkérések regisztrálására csoportosíthatók. II. András hadjáratainak kronológiája terén sok a bizonytalanság az utólagos datálás miatt, IV. Bélára vonatkozó feljegyzések viszont egyértelműbbek. (IV. Béla tatárjárás utáni orosz politikájára itt nem térünk ki - ld. erre SENGA 1988.) II. András hadjáratainak kronológiája a szakirodalomban (HODINKA 1916. 282-284; PAULER 1899.11.48-52, 54-57, 72-73, 95-96, 105-107, 113, 122-23; HRUSEVSZKIJ 1901. 61-65; PASUTO 1968. 241-259):