Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

miért kapta meg Mohács a szabadalmas mezővárosi rangot. Hogy ez milyen hatalmas összeg, annak alátámasztására csak néhány adatot említünk. A város évi jövedelme 30 ezer Ft (KISS 1976.331). Könnyebb arra a kérdésre válaszolni, hogy miből fedezte Mohács a szabadalomlevél költségeit. A számadásba foglalt jövedelmekből az említett titkolódzás miatt 1-2 ezer forintnál többet évente aligha használhatott fel.

48 A költségeket alapvetően - a számadásba be nem vett - kölcsönökből és adókból fedezték, de elképzelhető, hogy önkéntes lakossági megajánlásokat is igénybe vettek. Az áttekintést még az is nehezíti, hogy az adókat és a városi pénzeket együtt kezelték, és egymás céljaira is kölcsönösen felhasználták. A szabadalomlevél megszerzésére felvett kölcsönöknek is csak töredékét ismerjük. A bécsi küldöttségeknek 1836-37-ben 2850, 1840. februárjában 1000 Ft kölcsönt vettek fel.

49 1840. július 21-én Rozini Péter siklósi kocsmárostól tízezer Ft-ot kölcsönöztek, de kb. a felét másra fordították.

50 Az adók közül a megyei, ún. háziadót és a városi adót bizonyosan felhasználták. 1840. június 8-án például a hatvanosság elrendelte, hogy 7600 Ft városi adót vessenek ki a lakosságra (KISS 1976. 331). A megye által megszabottnál rendszerint több házi adót szedett be a város, amiből az adóhiányokat és Mohács „.. .házi, vagy egyéb szükségeit.. ." pótolták. 1828 és 1840 között ez a többlet több mint 43 ezer Ft (17 215 Pft 24 7/8 krajcár) volt,

51 de azt még megbecsülni sem tudjuk, hogy ebből mennyi mehetett a szabadalomlevélre. A fentieket összegezve csak mintegy 22-23 ezer Ft eredetét ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy a városnak virágzó gazdasága ellenére 184l-re elsősorban a szabadalomlevél miatt már több mint 20 ezer Ft adóssága volt.

52 A szabadalmas mezővárosi rang megszerzésének hatalmas jelentősége volt Mohács életében. A város gazdasági-társadalmi viszonyai és a szabadalomlevél között kölcsönös összefüggés mutatható ki. Elnyerését a szigetre és Dunára épülő gazdasági fejlettség tette lehetővé. Ugyanakkor a szabadalmas mezővárosi rang nagyobb, szabadabb mozgásteret jelentett és kedvezőbb lehetőséget biztosított a fejlődésre. A város vonzó voltát jelzi, hogy a szabadalomlevélben említett 8 ezer fős lakosság 1848-ra 10 ezer főssé (9989) vált,

53 vagyis erőteljesen megnövekedett a beköltözések száma. A szabadalomlevél értékelését nem befolyásolhatja az a tény, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok között, 1868-ban Mohács lakossága önként lemondott szabadalmas, vagy ahogy már akkor nevezték rendezett tanácsú mezővárosi jogáról (NAGY 1989.3. 486-489). Nagy Imre Gábor JEGYZETEK 1 Az „örökérvényű" privilégium olyan feudális jogforrás, amellyel az uralkodó egyeseket vagy testületeket kivesz az általános szabályok hatálya alól, és különös kiváltságokkal ruház fel. A törvénnyel is ellentétben lehet, de nyíltan nem ellenkezhet az ország legalapvetőbb, ún. sarkalatos törvényeivel és mások jogait nem sértheti. Bizonyos alaki kellékeknek is meg kell felelnie: egy éven belüli kihirdetés, valóságos foganatosítás stb (CSIZMADIA 1978. 223). 2 BML. Bvm. Kgy. jkv. 375/1833 (jan. 22.)