Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

A szabadalmas mezővárosi rangot biztosító királyi rendelet az 1839-1840. évi országgyűlés miatt csak 1840 júniusában érkezett le a helytartótanácshoz, ahol felolvasás után leküldték a megyéhez. A királyi rendeletet augusztus 27-én hirdették ki a megyegyűlésen (FÖLKÉR 1900. 62-63). A megyegyűlés a rendezett tanács életbeléptetésére Majláth György másodalispán elnökletével egy bizottságot küldött ki.

22 A királyi rendelet meghirdetése után a szabadalomlevél kézbevételének csak az volt az akadálya, hogy a kancelláriai ügyintéző, Bartal György előterjesztő udvari tanácsos 6 hét szabadságra ment. Természetesen a szabadalomlevelet megint küldöttség sürgette Bécsben. A kiadásért járó 1500 váltóforintos díj Bécsbe történő felküldése után 1840. november 30-án végre leérkezett a szabadalomlevél Mohácsra, melyet kitörő örömmel fogadott a hatvanosság (FÖLKÉR 1900. 63-64). Nem csoda, hiszen évek óta hiába várták, noha a Budán, Bécsben járt küldöttségek és az ágensek mindannyiszor azt jelentették, hogy a szabadalomlevél ügye jó úton halad. A hosszú évek alatti feszült várakozás után a szabadalomlevél megérkezte végre megnyugtatóan hatott. A lakosság egy töredéke azonban nem örült a szabadalmas, illetve rendezett tanácsú mezővárosi rangnak. Sőt ahogy két vezetőjük tevékenységéről Barthos Eduárd mohácsi főszolgabíró írta: „Visnyei György és Gulyás János azon időtől mióta Mohács Mvárosában a Tanács rendeltetett, azon ellenszenvnél fogva, melyei ezen ujjítás ellen viseltetének rokon érzelmű több lakosokkal számos panaszokkal előállván, a behozott rendes Tanácsot megbuktatni törekszenek..." Az ellenszenv oka elsősorban az a hatalmas költség volt, amibe a szabadalomlevél került. Az állandó feljelentésekben is a legtöbbször azt emlegették fel, hogy a város pénzét rosszul kezelik, és több adót szednek a megengedettnél.

23 A szabadalomlevelet a megye december 7-én hirdette ki, 1841. január 17-ét jelölve meg a tisztújítás napjául. A tisztújítás méltó előkészítéséről, a fényes lakomáról és a tisztújítás lefolyásáról Fölkér József részletesen beszámol (FÖLKÉR 1900. 64—72). A tisztújítással megvalósult a város évtizedes álma. Mohács kiváltságos mezővárosból szabadalmas, illetve rendezett tanácsú mezőváros lett. Mohács, a szabadalmas mezőváros A szabadalomlevelet magyar fordításban Fölkér József közli

24 (FÖLKÉR 1900. 73-79). Ugyancsak részletesen elemzi Kopasz Gábor (KOPASZ 1976. 292-293). A szabadalmas mezővárosi jogállás lényege az állandó rendezett tanács és az elsőfokú bíráskodás volt. A szabadalomlevél szerint a város életét a tanács és a választott közönség irányította. Az önkormányzati testülete a választott közönség (volt hatvanosság) 60 személyből és egy elnöklő szószólóból (népszószóló) állt. A tanácsot (belső tanács) a fő- és albíró, 7 tanácsnok, akik közül az egyik a városkapitány volt, alkotta (KOPASZ 1976. 292-293). Tágabb értelemben véve a tanácshoz tartozott még a főjegyző és a városi ügyész, akiknek azonban a tanácsban nem volt szavazati joguk.

25 Az állandó rendezett tanács azt jelentette, hogy a választott közönségi tagság mellett, mely eddig is élethossziglani volt, a tanácsnoki tisztség is azzá vált. A szabadalomlevél szerint a három évenkénti tisztújításon a fő- és albírót, városkapitányt újra kellett ugyan választani, de gyakorlatilag az ő tisztségük is élethossziglani lett.