Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

Az 1834. júniusi megyegyűlés ismét Gaál József másodalispán elnökletével küldött ki egy bizottságot. Ugyanakkor Paar György, a püspöki uradalom ügyvédje még a megyegyűlésen bejelentette, hogy „.. .ő az Uradalom részéről ezen MezőVáros lakosain gyakorlott Vérhatalommal bíró jogait (büntető ügyekben történő ítélkezés) fentartatni kíványa."

4 Jelentésüket a megyegyűlés kétszer is - 1835 májusában és 1836 júliusában visszaadta, hogy egészítsék ki és dolgozzák át.

5 Még 1837 márciusában is - három éven belül immáron hatodszorra - a vizsgálati jelentés felküldésére utasította a megyét a helytartótanács.

6 A sürgetések általában „legfőbb királyi parantsolatnál fogva" kancelláriai utasításra történtek. A megyei vizsgálat lassúsága és a kétszeri átdolgoztatás összefüggésben lehetett az 1832-1836. évi országgyűléssel. Az országgyűlés a bíráskodással és a községekkel is foglalkozott. Feltehetően nem akart a megye a jövendő országgyűlési törvényekkel ellentétes javaslatokkal élni, ezért inkább húzta-halasztotta a vizsgálatot. Az országgyűlési törvények 1836. május 2-i királyi szentesítését követően a megye tevékenysége valóban fel is gyorsult. A novemberi megyegyűlés további személyekkel - Strázsay János táblabíró, Kardos Antal főszolgabíró, Gaál Alajos aljegyző egészítette ki az eddigi bizottságot.

7 A megyegyűlés a jelentést és a tervezetet 1837-ben terjesztette fel a helytartótanácshoz.

8 1837-re Mohács elérte végre, hogy kérelme a kormányszékekhez is eljutott. Aligha véletlen, hogy Fölkér József még úgy tudta - tévesen - hogy a város csak 1837-ben kezdeményezte a magasabb közigazgatási forma megszerzését (FÖLKÉR 1900. 61). 1837-től Mohács önkormányzati testületének, az ún. hatvanosságnak alig van olyan ülése, ahol ne tárgyalták volna a szabadalomlevél ügyét. A hatvanosság mellett legjelentősebb szerepe a. város ún. ágenseinek (ügyvivő, ügynök, kijáró) volt. Az ágensek mint fizetett hivatalos megbízottak a 18. századtól kezdve képviselték az udvarnál a város érdekeit. Ezekben az években Budán, a helytartótanácsnál Bors József ügyvéd, az adózók és szegények ügyvivője volt Mohács ágense, Bécsben, a magyar királyi udvari kancelláriánál pedig Biermann Mihály ágenst 1838 novemberében váltotta fel Csarada György ügyvéd.

9 Mohács város nevében általában a mindenkori bíró és jegyző járt el. A hatvanosság „ .. .a város boldogságának előmozdítására" Kresztics György bírót és Erdeődy János jegyzőt rendelte fel Budára, ahol a helytartótanács 1837. június 27-én tárgyalta meg Mohács kérelmét (FÖLKÉR 1900. 61). A fenti küldöttség eredményesen tevékenykedett, mert már július-augusztusban feljutott az ügy Bécsbe, a magyar udvari kancelláriához, ahová természetesen a mohácsi küldöttség is felutazott.

10 A bíró és a jegyző budai-bécsi útja után teljesen nyugodt, elégedett volt a város (FÖLKÉR 1900. 61). Vélhetően úgy gondolták, hogy a kancelláriánál lévő kérelmüket rövid időn belül teljesítik. Ezért vettek egy házat új városházának 1837 szeptemberében a Pátsits, más néven Popovits neves mohácsi szerb kereskedőcsaládtól.

11 Mohácsnak vágyai megvalósulásához azonban még éveket kellett várnia. A budai-bécsi út kapcsán dönthetett úgy a város, hogy szabadalomlevelet, illetve szabadalmas mezővárosi rangot kér, amely kérelemre Szepesy püspök is áldását adta (FÖLKÉR 1900. 61). A szabadalomlevél igénylés mint „ .. .új, e korig nem tárgyaltatott több tekintetekből különös figyelmet érdemlő ..." kérelem kapcsán a helytartótanács 1837 szeptembe-