Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

számára a megyei titkárok kinevezését, illetve a megyék részéről a járásiak munkába állítását.

24 Ettől kezdve a kerületi és a megyei titkárok havonkénti országos munkaértekezlete biztosította a helyi szervek egységes országos irányítását. Júliusban gyorsuló ütemben folytatódott Dél-Dunántúlon a párt megszervezése: Bonyhád, Várasd, Cikó, Izmány, Győré, Kakasd, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Majs, Mőcsény, Mucsa, Nagymányok, Nagyvejke, Tabód, Tevel, Závod, Zomba Varsád, Kalanzó, Duzs, Diósberény, Felsőnána, Kistormás, Hidas, Véménd, Somberek, Magyartelek, Kisjakabfalu, Vázsnok, Varga, Felsőegerszeg, Lovászhetény, Drávaszentes, Kátoly, Sellye, Monyoród, Egerág, Csányoszró, Vajszló, Heresznye, Németmárok, Szentlőrinc megalakult községi szervezetei ennek bizonyítékai.

25 Július utolsó hetében újabb községi szervezetekkel gyarapodott a párt Baranyában (Sásd, Vázsnok, Téseny, Somogy, Püspökszenterzsébet, Regénye, Maráza, Kékesd).

26 A pártszervező munkában jelentős szerepet játszott a politikai (nagy)gyűlések szónokaként Kanyar József, Lénárd Miklós, Lemle Géza és Selényi Pál. Augusztusban és szeptemberben szerveződött meg a kaposszekcsői, a felsőmindszenti, a bakócai, a vasasi, a németpalkonyai, a pécsbodafai, a szebényi, a szellői, a tésenfai, a szaporcai és a kővágótöttösi községi szervezet.

27 1945 őszére Baranyában a megye hét járásából 127 községben működött parasztpárti szervezet 6033 taggal. A mohácsi járásban 1842, a pécsváradiban 1218, a szentlőrinciben 759 tagja volt a pártnak. A települések közti rangsort 672 fővel Mohács vezette (a szigettel, együtt 981 fő), majd Pécs (306 fő), Véménd (254 fő) és Hidas (212 fő) következett.

28 A Nemzeti Parasztpárt taglétszámát megyénként és régiónként vizsgálva kitűnik, hogy szervezeti helyzete és ereje a Dunántúlon lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint az ország más részein, különösen a Tiszántúlon. Ugyanezt mutatják az MKP és az MSzDP taglétszámával a Nemzeti Parasztpártét összehasonlító adatok is.

29 A korábbiakban már jelzett, a pártszervező munkát Baranyában nehezítő, akadályozó tényezőket visszájáról igazolja az a tény is, hogy míg a Dunántúlon a baloldali pártok (MKP, MSzDP és NPP) szervezeti ereje között az ország más térségeihez viszonyítottan hasonló nagyságrendű, jelentős különbségek nem voltak tapasztalhatóak, addig Baranyában mind a Kommunista, mind a Szociáldemokrata Párt taglétszáma mintegy háromszorosan meghaladta a Nemzeti Parasztpártét. A párt szervezeti kiépülésének nehézségei és tényleges politikai befolyásának korlátai később megmutatkoztak az 1945 novemberi képviselőválasztások baranyai eredményeiben is. A Nemzeti Parasztpárt Baranyában is - a korábban már idézett indokolatlan félelmek és felemás álláspontok ellenére - a szegényparasztok pártjaként bontott zászlót, de kezdettől fogva jelentős szerepet játszott benne az értelmiség is. „A mi pártunk, a szegényparasztok pártja mellettetek áll, szervez, nevel, tanít benneteket, mint a falvak többi parasztját" - írta Veres Péter az uradalmi cselédekhez szóló levelében a Pécsi Szabad Szó 1945. május 19-i beköszöntő számában. A párt vezetői-szervezői ugyanakkor már a pártszervezés kezdetétől a dolgozó parasztság minden rétegének (földmunkások, gazdasági cselédek, kisbérlők, törpebirtokosok és két kézzel dolgozó kisgazdák) képviseletére törekedtek. Továbbá „a parasztsággal együttélő és vele közös érdekű munkásokat és kispolgárokat, valamint a paraszti eredetű, illetve a parasztsággal együttélő és a parasztságnak szolgáló értelmiséget" is várták az új párt soraiba.

30 Nem