Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TAKÁTS LAURA: Baranya vármegye mezőgazdaságának néhány vonása a 19. század végén

4. A gazdaságok felszereltsége A 19. század végére Magyarországon is lezajlott az „agrárforradalom", s ez lényegesen megváltoztatta a mezőgazdasági termelési tényezők közti súlyozottságot. A feudalizmus éveiben a legfontosabb termelési tényező a föld volt, néha messze reális értékén felül regisztrálták az össszeírások, míg a technika és a munkaerő az alacsony termelékenység és hatékonyság miatt nem játszott túl nagy szerepet. Az iparosodással, a technika változásával és a szakmai ismeretek gyarapodásával aztán a tényezők közti sorrend, ha nem is változott, de jelentősen módosult: a „Grundkapital" mellett egyre fontosabbá vált a „Betriebskapital" és az ún. „das bestehende Kapital". Nézzük meg ennek a változásnak két elemét (THAER .1806. 1; TÓTH 1979; TÓTH 1977; KÖVÉR 1982). A) Az állatállomány Baranya vármegye állaüétszáma (db) Törpegazd. Kisgazd. Középgazd. Nagygazd. Összes Szarvasmarha 13 276 66 344 5929 17168 102 717 Ló 6057 45 114 1709 2620 55 500 Szamár 142 131 22 64 359 Öszvér 1 2 2 3 8 Kecske 323 70 8 18 419 Sertés 29624 105 325 6620 15 634 157203 Juh 6425 34008 11690 33 635 85 758 Baromfi 167 734 423 158 12451 11788 615131 Méhköpű 3 956 7 543 220 282 12 001 Az egy gazdaságra eső állatiétszám (db) Baranya vármegye Magyarországon Összes (db) 1 gazd.-ra esik (db) 1 gazd.-ra esik (db) Szarvasmarha 102 717 2,05 2,33 Ló 55 500 1,11 0,78 Sertés 157203 3,14 2,33 Juh 85 758 1,71 3,06