Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

A színház ünnepélyes átadására 1895. október 5-én került sor este 7 órai kezdettel. A gálaműsor öt részből állt, s a színház önálló társulatán kívül közreműködtek a cs. kir. 44. gyalogezred zenekara és a Pécsi Dalárda dalosai.

61 Az erre az alkalomra írt ünnepi „Megnyitózenét" Serly Lajos komponálta. Az „Ébredés" c. drámai prológust szintén erre az alkalomra írta Várady Antal, a kor ismert szerzője. De nem hiányozhatott az operett sem. Záró akkordként a „Szultán" c. operettet játszotta el a társulat. A díszelőadás természetesen a késő éjszakába nyúlott. A város díszvendégei a kormány képviselői, a helyi előkelőségek s a színház felépítésében nagy érdemeket szerzett polgárok voltak. A kormányt Perezel Dezső belügyminiszter és Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter képviselte. Kardos Kálmán főispán az alkalmat megragadva a város óhaját tolmácsolta: „ .. .remélem, hogy az eddigi mostoha elbánást nem tanúsítják tovább a haladást, kultúrát akaró várossal szemben".

62 Ez a kissé epés megjegyzés következtetni enged arra az egyébként valós tényre, hogy Pécs város kevés külső segítséget kapott a „délvidéki kultúra fellegvárának" felépítésében. A Steinhardt és Lang tervezte színház megnyitása óriási esemény volt a városban. Hiszen a színház nemcsak a helyi és a vendégtársulatoknak adott otthont, hanem lehetőséget nyújtott a pécsi szervezetek, egyesületek és iskolák számára is rendezvényeik megtartására. A város vezetősége méltán volt büszke a pécsi színházra, s a főispán szavaival élve: „Egy epochális esemény folyt le városunkban, midőn két hét előtt a nagy áldozatok árán s nélkülözések között emelt nemzeti színházat megnyitottuk s nemes rendelkezésének átadtuk." A város óriási anyagi áldozatot hozott a színház felépítésekor. Persze akkor még nem tudhatták a később már többszörösen is tapasztalt tényt, hogy ez a „vállalkozás" a többivel ellentétben nem lesz nyereséges és állandó költségekkel, kiadásokkal jár majd. A színház városi tulajdonban volt, a fenntartással kapcsolatos kiadásokat Pécs költségvetéséből fedezték. Az átadást követően kialakult gyakorlat szerint a színházban minden évben karbantartást végeztek, általában a nyári holt szezonban. Ezek a külső és belső tatarozások, a rendszeres gondoskodás megóvta a színházépületet és műszaki állapotát is növelte. Sajnos a színház államosítását követően ez a gyakorlat nem vált rendszeressé. A „délvidéki kultúra - egykori - fellegvára" most erősen megviselt állapotban várja sorsa jobbra fordulását. JEGYZETEK 1 BML. Pécs Város Tanácsa iratai Külön ügyek 46, Külön csomó (a továbbiakban PVT. ir. Kü. 46. kcs.) 2 BML. PVT. Kgy. Jkv. 106/1886. 3 BML. PVT. Kgy. Jkv. 137/1886. 4 BML. PVT. Kgy. Jkv. 164/1886. 5 BML. PVT. Kgy. Jkv. 166/1887. 6 BML. PVT. ir. Kü. kcs. 83/1887. 7 BML. PVT. Kgy. Jkv. 13/1887. 8 BML. PVT. ir. Kü. 46. kcs. 4295/1887. 9 BML. PVT. ir. 4785/1887.