Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

A színház a régi Korzó Kávéház teraszával költségvetése. Az építkezésen összesen 23 vállalkozó dolgozott, javarészt pécsi vagy környékbeli mesteremberek. A bonyolultabb műszaki berendezések elkészítését és beszerelését budapesti vállalkozók végezték el. A Nemzeti Színházat díszítő szobrok felállításánál a város tanácsa meghagyta: „a szobrok csinosan készítve, műbeccsel bírók legyenek. Otromba alaktalan, aránytalan s a hely méltóságának meg nem felelő, alapgondolat nélküli szobrok át nem vétetnek. Általában a szobrok a színház jellegével harmóniában levő alapgondolat megtestesülései legyenek" (ROM VÁR Y 1982. 243.). Az eredetileg kőből tervezett szobrokat végül is pirogránitból készítették el. Valószínű, hogy Kiss György nemcsak a kupolát díszítő Géniuszt mintázta meg. Neki tulajdonítják a homlokzaton látható öt író portréját is. A timpanon-dombormű, a két nő alak és a hármas szoborcsoport valószínű, hogy a szobrászművész és a Zsolnay Gyár kollektívájának a műve. A színház egyéb épületdíszítő ornamensei viszont vitathatatlanul a gyár kollektívájának a munkája. A premier A közgyűlés több hónapi tárgyalás után 1895. február 28-án úgy döntött, hogy az új színház első társulatának megszervezésével Somogyi Károlyt bízza meg. A színigazgató szerződése 1895. október l-jétől kezdődően „három egymást követő évre szól, minden X. l-jétől következő év virágvasárnapjáig". Ez a szerződés elsősorban Somogyi kiváló művészi munkájának elismerése volt, de a vezetés nem felejtette el azt sem, hogy az igazgató saját költségén épített színkörben igyekezett a színház nélkül maradt város polgárait szórakoztatni.