Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - LÁBADI KÁROLY: A magyar folklór „apróságai" a Drávaszögben

1976.; BÁLINT 1972.; BERZE NAGY 1940.) segítségével rá is kérdeztem a szólásfélékre, de ügyeltem arra, hogy olyan szólásra, amelyet helyben nem használnak, ne mondják rá, hogy tudják. Természetesen egy-egy beszédhelyzetben hallott szólásféle sem maradt ki a lejegyzésből. A gyűjtés ezúttal is egy földrajzilag, etnikailag, folklór és egyéb szempontokból többé-kevésbé egységes területet, a Drávaszög említett tíz települését mutatja be. A falvak lélekszáma többnyire ezer alatt van, kivétel négy helység, abban sem haladja meg azonban a háromezret. Leggazdagabb gyűjtőterületnek a hegyaljai Vörösmart, illetve két Alfalu, Várdaróc és Laskó bizonyult. A proverbiumok a nemzetközi kutatások eredményeinek és Voigt Vilmos magyar proverbiumanyagra vonatkozó felosztási javaslatának figyelembevételével kerültek csoportosításra. A rendszerezésnél mind a formai, mind a tartalmi jegyek együttes tekintetbevétele szempont maradt. Nem volt egyértelmű a proverbiumok besorolása, hiszen több közülük nem egy, hanem két vagy ennél is több osztályba besorolható. A Drávaszögben legtöbb a valódi proverbium (70,5%) és a proverbium előzmény (27,9%), az epikus proverbiumok csak kis számban vannak képviselve. (1,6%). Fel kellett ismerni a strukturalista elrendezés kétségtelen hiányosságait, mivel a tartalmi elemek nem jutottak kellőképpen kifejezésre, ezért fogalom-, tárgy- és élőlény- szinonímamutató összeállítása mellett elvégeztem a közmondásfélék fogalom, azaz tárgykörökbe sorolását is, amelyből kiolvasható, hogy a proverbiumok legárnyaltabban és leggazdagabban a természetről szólnak, számbelileg ezt a csoportot az emberi testtel és részeivel, valamint a családdal foglalkozók követik. Az összegyűjtött anyagon megkíséreltem új szempontú vizsgálatok egész sorát elvégezni: elemeztem a proverbiumokban előforduló személyneveket, sor került a személynevek társadalmi áttekintésére. A földrajzi nevek vizsgálatakor kiderült, hogy a Drávaszög olyan körben helyezkedik el, ahol a legtöbb földrajzi nevet találjuk. Használatukból az olvasható ki, hogy a Drávaszög jó szólástermő vidék, ugyanakkor nyitott is, és alkalmas a szomszédok felől érkező közmondások és szólások teljes értékű befogadására, és a helyben őrzött anyagba való beépítésre. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a népművészet fontos színei a szólásmondásokban is hasonló arányban fordulnak elő, legtöbbször a fehér, fekete és a piros. A Drávaszög legnépszerűbb proverbiumtípusainak, változatainak áttekintése után kiderült, hogy a Ki korán kel, aranyat lel közmondást használják legtöbbször. A vizsgált területen 1886-ban jegyezték le az első szólásmódokat, s még ugyanabban az évben publikálták is a Magyar Nyelvőrben, s a gyűjtés azóta is kisebb-nagyobb megszakítással folyt. E történeti adatok birtokában - ha hézagosak is - figyelmet szenteltem a proverbiumanyag változására is, s meg-