Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - KISS Z. GÉZA: Községi elöljáróságok a késő feudális-kori Ormánságban

A bíró a házánál fogadta a vármegye és járás embereit, oda kopogtattak be, akik a faluban akartak éjszakázni, s oda mentek mindazok, akik a falubeliek közül valami ügyet akartak intézni.

11 A király hatalmának a jogar, a falusi bíróénak a pálca a szimbóluma. Az az egyetlen bírói pálca, amit én saját szememmel láttam a szülőfalumban, 120-130 cm hosszú, ujjnyi vastag, barna színű mogyoró, vagy meggyfa pálca volt, de működés közben soha nem találkoztam vele. Kutatásaim során akadt egy pálca Dani Dániel vajszlói bíró kezében, aki a háza előtt magábaroskadtan ülő öreg Simon Samut előbb szép szóval kérte, hogy menjen robotba, majd a hajánál fogva akarta a szolgabíróhoz elvinni, de ő nem mozdult. Ekkor a pálcával, melly a kezében volt, „gyenge pálcza lévén" úgy megütötte, hogy az eltörött. Mentségül a feletteseire hivatkozik, akik újra és újra azt kérdezik tőle, ha az embereket nem tudja engedelmességre szorítani: „Miért van a pálca a kezében?"

12 Öreg Tóth János besencei bíró kezében is láttam pálcát, amint egyet rávágott Csordás Dani Samu fiára, aki kegyetlenül káromkodva megtagadta a templom födelének javításában való részvételt, és a szájaskodásáért kapott ütést két kemény pofonnal viszonozta.

13 Egy másik esetben sámodi Bana Miklós panaszát olvastam arról, hogy Pap Ferenc ökre (mint ismételt bűnelkövető) olyan alaposan megbökte az ő ökrét, hogy az 9 nap múlva megdöglött. A kárfelvétel ezúttal úgy történt, hogy Kovács József, az akkori bíró pálcáját a sebbe belenyújtotta, és így győződött meg arról esküdtjével együtt, hogy az ökör „... paczala által volt szúrva."

14 A pecsétnyomókon akkoriban még a községre jellemző, gyakran művészi vésetek voltak. Témánkhoz legjobban illik Kákics 1726-ban készült pecsétnyomója, amelynek vésetén két, egymással szembefordult madár, kitárt szárnyakkal oltalmazza az alatta lévő fészek lakóit. Az erdős-mocsaras nyugati Ormánság pecsétnyomóin gyakoriak a háziiparként űzött bognármesterség szerszámai, a keleti oldalon pedig a különböző mezőgazdasági eszközök, kalászok, vagy bekötött kévék. A bírói ládákról első sorban a szűkszavú Invertáriumok (hagyatéki leltárak) emlékeznek meg. Az 1817-ben felvett oszrói leltárban szerepel egy pénzes láda, minden kommentár nélkül, a magát megváltott Drávapalkonya leltárában viszont, 1852-ben az ingóságok között „1 darab festett, irományok és pénz tartó láda" szerepel.

15 A történész előtt ezek a ládák csak akkor tárulnak ki, ha valami bírósági esemény kapcsolódik hozzájuk. Az első ládáról Szilágyi Jónás hídvégi bíró 1830-ban kelt jelentésében olvastam, aki leírta, hogy távollétében „varásló" cigányok lepték el házát és, hogy eltereljék a felesége figyelmét, lármázni kezdtek. A jól megírt történet azzal zárult, hogy „... a nagy lárma és zörgölődés között, az a ki Ládán ült a falu ládáját fölverte és a pénzt belőle mind elvitte", de elkövette azt a hibát, hogy „... fő verő késit, amely tsattogó bicsaknak