Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

SZEMLE - A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör helytörténeti antológiája (DANKÓ Imre)

A SIKLÓSI VÁR- ÉS MÚZEUMBARÁTI KÖR NYOLCADIK HELYTÖRTÉNETI ANTOLÓGIÁJA Az 1961-ben alakult és azóta folyamatosan magas színvonalú tudományos és sokoldalú közművelődési munkát végző Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör most jelentette meg hagyományos március 15-i tudományos tanácskozásainak anyagát, előadásait közreadó antológiasorozatának nyolcadik számát. Ezúttal az 1988. március 15-én tartott tudományos ülés előadásai kerültek publikálásra, a kör elnökének, Perics Péternek a szerkesztésében. A szerkesztő ebben az antológiában szakított a korábbi renddel és a március 15-i tudományos ülés előadásai mellett közreadott néhány értékes helytörténeti dolgozatot is. Aki átlapozta az előző hét antológiát, észreveheti, hogy a szerkesztő ezeken kívül több más szerkesztői újítással is élt. Például megszüntette a címlap korábbi egyhangúságát azzal az egyszerű eljárással, hogy a címlapra ezúttal Than Károly (1834—1908) arcképét helyezte, akiről az antológia egyik érdemes közleménye szól. Újításszámra vehető az is, hogy a negyedik, egyébként számozatlan lapon feltünteti a kiadvány munkatársainak nevét és foglalkozását. Amilyen dicséretes ez a kezdeményezés, annyira bővítésre, gazdagításra is szorul. Minthogy helytörténeti antológiáról van szó, egyáltalán nem közömbös, hogy a közreadott tanulmányok szerzői hova valók, hol élnek, milyen kapcsolatok fűzik Siklóshoz stb. így például Áspán László neve mellé yalami ilyesmi kívánkozna: „ny. építész, az OMF volt munkatársa", vagy Lárencz Lászlónál nem érném be annyival, hogy „helytörténész", hanem foglalkozását és lakhelyét is jelölném. Várnai Ferenc hol karnagy, hol szaktanácsadó, Sebestyén Rózsa milyen egyetemi hallgató és hol melyik egyetemen tanul? Simor Ferencné sima „helytörténész" minősége sem elégíthet ki; mi a foglalkozása, hol dolgozik, él? Az antológia címével, címlapjával sem lehetünk megelégedve. Mind a nyolc antológián (ez a műfaji meghatározás tőlem származik, jobb híján használom, bár nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a helyes műfaji meghatározás) címként, a szükséges dátummutációkkal ez olvasható: Vár- és Múzeumbaráti Kör tudományos ülése 1981. március 14-én, illetve a kezünkben lévő nyolcadikon: Vár- és Múzeumbaráti Kör tudományos ülése 1988. március 15-én. Ez alatt a kiadványcím alatt egy-egy fényképillusztráció áll, jelen esetben, ahogy már említettem is, Than Károly képe. Semmi más, a belső címlapon pedig kép sincs, a lap alján csak ez áll: Siklós. A kiadás évszámát nem itt, hanem a belső címlap verzóján, a kolofonban tüntetik fel: 1989. Nyilvánvaló, hogy ez a címmegoldás nem tartható, különösen nem akkor, ha - egyébként nagyon helyesen - az egyes füzetekben nemcsak a kérdéses tudományos ülés anyagát, előadásait adják közre, hanem más helytörténeti dolgozatokat is megjelentetnek. A dicséretes, sok induló helytörténeti kiadvány, kiadványsorozat számára példaképül szolgálható vállalkozásnak valami frappáns címet kellene választani és következetesen azt kellene a következőkben használni. Magam is tanúsíthatom, hogy ebben a kiadványsorozatban szerepelt számos értékes, forrásként használható tanulmányra azért nem hivatkoznak a kutatók, mert a hivatkozást a kiadvány problematikus címe, bibliográfíailag nehezen meghatározható volta miatt mellőzik.