Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

A Harsány-hegyi csata után a haditanács úgy döntött, hogy Szigetvár körül blokádot építtet a pécsi parancsnokság irányításával. Thüngen, Gabriele d' Vecchi alezredest bízta meg, aki Siklós parancsnoka is lett, hogy vegye fel a kapcsolatot a szigetvári török őrség parancsnokával. Ez sikerrel járt és titkos tárgyalás indult közöttük a vár feladásáról. A vár kapitulációjának gyakorlati kivitelezése Vecchi*kezében volt, de az akcióért az udvar a szlavóniai hadosztályok parancsnokát, a tapasztalt Johann Heinrich Dünnewald gróf altábornagyot tette felelőssé. A legautentikusabb személy tehát Dünnewald, akinek leveleit olvasva világossá válik, hogy az udvar célja Szigetvár áldozat nélküli visszaszerzése, továbbá a felhalmozott hadianyag, hadfelszerelés megszerzése volt. Vecchi közben több kisebb akciót is kezdeményezett, amely kétségkívül zavarta a megegyezést. Dünnewald későn értesítette a bécsi haditanácsi döntésről, továbbá a blokád kiépítését nem értelmezte úgy Vecchi, hogy az egyben a harci cselekmények beszüntetését vonja maga után. 1688 tavaszától közvetlenül Vecchi irányításával - a Dünnewaldtól kapott parancsoknak megfelelően - gyorsan kiépítették a blokádot képező sáncrendszert. A várostól és a vártól keletre 12 földsáncot emeltek, amelyeket több helyütt futóárkok kötöttek össze. Valamennyi kivezető úton teljesen megbéníthattak minden mozgást. Nyugaton is három földsánc őrizte a Kanizsa felé vezető utat. A szorosra zárt blokád ellenére a török várőrség tartotta magát 1688 nyarán is. Bármennyire is erős volt a vár köré épített blokád, feltételezhető, hogy talán a mocsáron át némi élelemhez juthattak, vagy pedig a tartalék több volt annál, mint amennyit a szökevények jelentettek. Az ősszel érkezett csapaterősítések után valóban elképzelhetetlen volt bármit a várba juttatni, vagy onnan kijönni. Az elégedetlen haditanács Leopold Wilhelm Königsegg grófot irányította egy ezreddel Szigetvár blokádjához. A gróf azonban kitűnőnek és szakszerűnek ítélte meg Vecchi irányítását. A haditanács mégis Daun tábornagy kirendelését határozta el, akinek hasonlóképpen nagyon jó véleménye volt a blokádról. Az 1688. év rendkívül kemény tele mind az ostromlókat, mind a várban nélkülözőket nagyon megviselte. A blokádban 247 katona pusztult el és a várban is sokan meghaltak a tél folyamán. Talán ezek a megpróbáltatások is siettették a török hajlandóságát a kapituláció aláírására. 1689. január 8-án Hasszán bég, a janicsár aga kihaja vezetésével háromtagú küldöttséget menesztett a blokád parancsnokához Daun tábornagyhoz. A császárhoz küldöttség indult, ahol a kapitulációs okmány végleges szövegét vehették kézbe. Az okmányt maga a császár írta alá 1689. január 26-án. A kapitulációs okmány részleteit az egykorú latinnyelvű copiából mutatjuk be, amely korszerű fordítását Timár György végezte el és bocsátotta rendelkezésemre.

12 „Mi Leopoldus... ect. Tudtára adjuk a mi Vechi grófunk... Benvento kapitány és a török Hasszán bég által a szigeti kapitánynak és egyszersmind a parancsnoksága alatt álló összes katonának, hogy amennyiben a szigeti vár és város átadásának feltételeihez hozzájárulnak, a következőket határoztuk:...