Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

a betegek, öregek száma. 800-ra teszik forrásaink a hadifogságba vitt törökök számát.

8 A vármegye központja után a még török kézen lévő Siklós ellen vezényelte Badeni Lajos a csapatokat. Még folyt Pécs ostroma, amikor Schärffenberg különítménye a közben felgyújtott Siklós felé menetelt. A városka elpusztítása után a 300 főnyi őrsereg a megerősített várban elszántan védekezett. Hat napi ostrom után a várvédők megadták magukat (okt. 30.). Siklóst követően a keresztény sereg lerohanta a dárdai palánkot és elpusztította az eszéki hadihidat.

9 Ezzel az akcióval 1686. november közepére Baranya megye, Szigetvár és közvetlen térségét kivéve, felszabadult a török megszállás alól. A császári csapatok is téli szállásra vonultak. A következő esztendő újabb megpróbáltatásokat hozott Baranyának a Duna mentén még megmaradt népére, különösen a Drávaszög térségében, árterében még létező falvakra. Baranya és a Duna-Dráva közötti térség kikerülhetelenül a nagy európai hadjárat színterévé vált 1687-ben (SZITA 1987.). Több hónapig tartó előkészület, valamint rendkívül hosszúra elnyúló birodalmi haditanácsi viták után Lipót császár úgy döntött, hogy „.. .a csapatöszszevonásokat, illetve a gyülekezést azonnal meg kell kezdeni, a meneteket meg kell gyorsítani..." (SZITA, 1989.). Még így is csak június végén tudtak a császári és bajor csapatok elindulni. Belgrád elfoglalását stratégiai célul tűzték ki. Ennek azonban két hadászati kritériuma is volt: Eszék erődítményrendszerének megszerzése - biztosítva a Dráván történő utánpótlást dél-kelet felé -, továbbá a péterváradi hatalmas erőd visszafoglalása, amely kulcsa volt az Al-Duna térségében tervezett minden katonai akciónak (SZITA 1987. 74-144.). A törökök június közepén léptek ismét Baranya földjére. Igaz, a fővezér naplója szerint ez egy török előőrsnek számító egység volt csupán. 22-én már az A fővezér: Lotharingiai Károly