Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

PRO MEMORIA - Olvasóink figyelmébe

Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig. Kapronczay József: A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében. Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában. Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-98-ban. Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899). Grojánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában. Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949). - 1982. Pécs, 1983. Ára: 120 Ft Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében. Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815 és 1842/44 évi malomösszeírásai II. r. Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában. Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között. Szűts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920). Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában. Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján. Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett. Babies András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete. Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben. Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935. Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt. Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában. II. rész. Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944. Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949. Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948). - 1983-1984 Pécs, 1985. Ára: 135 Ft. Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerep Kecskemét 17. század végi migrációjában. Glósz József: Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában. Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész. Cseresnyés Ferenc: A közmunka szabályozásának főbb állomásai Baranyában a 19. század második felében. Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. Szűts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában. Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936). Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944). Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában. Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése. Huber Kálmánné: Pécsi humorisztikus lapok (1872-1921). Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között. Márfi Attila: Adatok Nikelszky Géza munkásságához. Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. század első felében. Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938). Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. Nagy Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében. Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.). Grorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában III. rész.