Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

KRÓNIKA - A Szigetvári Várbaráti Kör három évtizede (RAVAZDI László)

A Városi Tanács, a Zrínyi Miklós Gimnázium és a Várbaráti Kör 1983-ban együttműködési szerződést kötött a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával a Szigetvárhoz és a Zrínyiekhez kapcsolódó haladó hagyományok kölcsönös ápolására. A megállapodás értelmében minden év szeptemberében Szigetvárra látogatnak az Akadémia elsőéves hallgatói, akik megismerkednek a város történetével, mai életével. Az Akadémia igen jelentős segítséget nyújt a Várbaráti Körnek kiadványai sokszorosításával, nyomtatványok, meghívók, műsorfüzetek készítésével. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy az Akadémia minden évben magas szinten képviselteti magát a Zrínyi-ünnepségen. A Várbaráti Kör nagyon szerény anyagi erővel rendelkezik. Ezt elsősorban gyűjteményének, archívumának gazdagítására, kiadványok megjelentetésére, ügyvitelének finanszírozására fordítja. Anyagi erőihez mérten azonban országos és helyi kezdeményezéseket is segít, melyek a hazafiságot a lokálpatriotizmust, a helytörténeti ismeretek gyarapítását, a Zrínyi-kultusz ügyét szolgálják. Ennek érdekében 25000 Ft-os alapítványt létesített „Ifjúsági Zrínyi Miklós Díjra", melynek kamatát pályázat útján a város középiskolás tanulói nyerhetik el. Szerény anyagi eszközeihez mérten hozzájárult az új Nemzeti Színház építéséhez, támogatta a város „SZIGO" társastánc csoportját, a „RETINA" amatőrfilmstúdiót, a nagy múltú Tinódi Kórust, az „Öreg várak fiatal városai"-nak találkozóit, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Fent vázolt eredményeiért az egyesület több elismerést, kitüntetést kapott. A Szigetvári Városi Tanácstól az elsők között kapta meg a „Szigetvárért" c. emlékplakettet a városunkhoz kapcsolódó haladó hagyományok ápolásáért; a Hazafias Népfront Országos Tanácsától a „Kiváló társadalmi munkáért!" járó oklevelet és emlékplakettet; a művelődési minisztertől pedig „Szocialista kultúráért!" kitüntetést és oklevelet. Ugyancsak a kör munkájának elismerése tükröződik azokban a kitüntetésekben, amelyekben a kör tagjai, vezetői részesültek az elmúlt évtizedekben. A vázlatosan ismertetett eredmények mellett szólni kell a kör gondjairól, nehézségeiről is. Akadályozta a kör működését, fejlődését, hogy nincs önálló helyisége. Az összegyűjtött, rendszerezett szellemi értékeket, történelmi ereklyéket hol ide, hol oda kellett költöztetni, míg 1984-ben a Városi Könyvtár biztosított egy kis helyiséget a gyűjteménynek, archívumnak, könyvtárnak. A kör bútorzatának (köztük értékes török bútor is van), az Idegenforgalmi Hivatal adott helyet. Egy ilyen nagy egyesületnek már - komoly helytörténeti dokumentumok birtokában - önálló helyiséggel kellene rendelkeznie, amire sajnos kevés esély van. Ez megnehezíti a tagtársakkal a személyes kapcsolattartást. Ebből fakad a legfőbb hiányosság. A viszonylag nagylétszámú és nagymúltú egyesület nem fejlődött igazi, élő közösséggé. A vezetőség - erőfeszítései ellenére - nem tudja a tagokat kellőképpen aktivizálni, mozgósítani a köri munkára. Kevésbé érzik magukénak a gondokat, eredményeket, nem kezdeményeznek. A tagok többsége csak a tagdíj befizetésével és a látványos rendezvényeken való megjelenésével adja tanújelét a körhöz való tartozásának. A tagozatok (gyűjtők klubja, városszépítő tagozat) beindításával egyfajta pezsgés tapasztalható. Bízunk benne, hogy napjaink társadalmi változásai a városért tenni akarókat is közelebb hozza a körhöz. Zavaróan hatott eddig az is, hogy a nemzeti