Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)

sel szigorlatozott, illetve vizsgázott, tanulmányi köréből felmerült nehézségeket és problémákat hetenként egy-két órán át rendszeresen megvitatják. Az intézet házirendje szerint mindenkinek - hacsak nem volt beteg - fél nyolc órára fel kellett kelnie. A reggeli ideje fél nyolctól nyolcig volt. Reggelire csak teljesen felöltözve volt szabad az ebédlőben megjelenni, ahol mindenkinek kijelölt helye volt, és ahol kávé és tea az asztalon kancsóban, amelyből mindenki annyit fogyaszthatott, amennyit kívánt. A kenyérjegy bevezetéséig ugyanez volt a kenyérrel is. A főasztalnál a főhelyen ült a kollégium igazgatója: Vargha Dámján ciszt. szerzetes, egyetemi tanár, a tudományos akadémia tagja és a kollégium bentlakó tisztviselői. Ugyanitt kapott helyet az esetleges vendég (pl. valamelyik kollégista szülei) és az a hallgató, aki valamiből aznap jelesen vizsgázott. Az első ebéd 1 órakor kezdődött rövid imával, a második pedig fél kettőkor. Előre bejelentett, igazolt egyetemi elfoglaltság esetén az ebédet fél három óráig még kiszolgálták. A felszolgálást pincérruhás férfiak végezték. A vacsora fél nyolckor volt, indokolt esetben kilenc óráig lehetett kérni. Az étkezés - ahogy említettem - rövid imával kezdődött és ugyanúgy végződött. A kezdésre és befejezésre az igazgató adott jelet. A belső fegyelmet illetően az elsőéves egyetemi hallgató (gólya, ill. „Móricka") este tíz óráig maradhatott ki külön engedély nélkül. A többi egyetemi hallgató éjféltől való kimaradásra tartozott személyesen engedélyt kérni. Az abszolutóriummal rendelkezők, szigorlók és nagykorúak (24 éves korában lett nagykorúvá) nem voltak kötelesek kimaradási engedélyt kérni, de éjfél utáni hazatértük esetén a portán levő könyvbe be kellett írniok az érkezés idejét és azt, hogy hol voltak. Betegség esetén a kollégiumban lakó - és ellátás fejében háziorvosi munkát végző fiatal - többnyire klinikai orvosgyakornoknál kellett jelentkezni, aki szükség esetén megfelelő ellátásban részesítette. De rendelkezésre állott a valamennyi egyetemi hallgatót megillető klinikai orvosi ellátás, ill. szükség esetén klinikai ápolás is. A szabályzat 23. §-a leszögezi, hogy a Maurinum egyetemi hallgató növendéke semmiféle politikai pártnak a tagja nem lehet, politikai párt jelvényét nem hordhatja. (Ez utóbbi egyébként az egyetem előírása is volt.) A katolikus vallású növendékek vasárnap és az előírt ünnepnapokon a kollégium kápolnájában tartoztak istentiszteleten részt venni, illetve az előírt vallási kötelezettségeiket teljesíteni. Ugyancsak kötelesek voltak részt venni az egyetem hivatalos ünnepein, ill. az egyetemi templomban tartott hivatalos istentiszteleteken. (Az egyetemi templom igazgatója is a kollégium igazgatója volt.) Az egyetemen minden évben országosan ismert személy vezetésével a nagyböjtben 3 napos lelkigyakorlatot tartottak. Ezt követően az ifjúság (és igen sok professzor is) a katolikusoknak kötelező évi szentáldozását végezte. Ilyenkor a kollégium igazgatója „agapén" (szeretetlakomán) látta vendégül valamennyi egyetemi hallgatót. Ami az étkezést illeti: az ebéd általában 3, a vacsora pedig kétfogásos volt. Nagyobb egyetemi ünnepeken: tanévnyitó, rektorválasztáskor, Erzsébet napon, Szent Mór napján, ill. az igazgató névnapján ünnepi ebéd volt, ilyenkor az ebédhez két deciliter bor is járt. A kollégiumi élet központjában a széles körű tudományos felkészülés állott. Ezt a célt szolgálták az ún. blokkelőadások, amelyek minden csütörtökön este fél kilenc órakor kezdődtek. Ezen az egyetem professzorai, illetve a városban élő jeles személyek, tudósok, gyakran vendégségben itt tartózkodók a maguk területéről tartottak előadást, vagy vezettek vitát.