Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)

Az alapító levél 32 törzsalapítót sorol fel. Ezek közül kiemelkedik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a katolikus egyházi beruházásokra az állami költségvetésben előirányzott összeg terhére 200000 P-t, a katolikus tanulmányi alap terhére 32000 P-t, testnevelési célokra engedélyezett hitel terhére 20 000 P-t adományozott. Az egyéni alapítók közül kiemelkedik báró Kornfeld Móric nagybirtokos a maga 18400 P alapítványával. (Egyébként Kornfeld az egyetem orvosi kara felszereléséhez is igen jelentős összeggel járult hozzá. Ezért aztán gróf Apponyi Albert mellett ő volt az egyetem első „honoris causa" doktora.) Igen jelentős azoknak az adományoknak az összege, amelyet évente küldenek az egyetem szegény sorsú diákjainak segítségére az USA-ból, Kanadából és Hollandiából. Ehhez járul az egyetem egyes professzorának jelentős és rendszeres támogatása. (így pl. Molnár Kálmán jogász professzor két hallgató teljes ellátását fedezi, és amellett is juttat esetenként adományokat.) Az 1930-as évekre kialakul a kollégium személyi összetétele és élete. A kollégiumi életet kezdő 43 hallgató karonkénti összetétele szerint 21 jogász, 16 orvos és 6 a bölcsészhallgató. Ez az arány - a hallgatók számának növekedése arányában - továbbra is megmarad a bölcsészkarnak 1940-ben történt megszüntetéséig. Az 1930. december 31-i állapot szerint a kollégiumnak 54 bentlakó (teljes jogú) tagja van: 31 jogász, 17 orvos és 6 bölcsész. Emellett van 63 ún. „C" kollégista, vagyis olyan egyetemi hallgatók, akik csak laknak a kollégiumban, de máshol étkeznek. Ebből 25 a jogász, 24 orvos és 14 a bölcsész. (Ezek az ún. „C" kollégisták általában valamilyen egyéb étkezési lehetőséggel rendelkeznek. így a hadiárvák általában valamelyik katonai laktanyában részesülnek étkezésben, a szigorló orvosok valamelyik klinikán, illetve vannak olyanok is, akik valamelyik szerzetes rendházban vannak ellátva.) A kollégium menzát is tartott fenn. Ezen a menzán általában a szomszédos Nagy Lajos kollégium diákjai étkeztek. Ugyanis ott ebéd, ill. vacsora nem volt. 1930 decemberében 90 diák kapott ebédet és vacsorát 90 fillérért a Maurinum menzáján. A kollégium az eredeti elgondolás szerint az egyetemi hallgatók teljes ellátásáról, testi és szellemi neveléséről is gondoskodott. így rendelkezett egy kápolnával, kb. 30000 kötetes tudományos könyvtárral, zeneteremmel, társalgóval és jól felszerelt tornateremmel is, még fodrászműhely is volt a kollégium épületében. A tanulmányi munka segítése céljából a miniszter egy igen jó képzettségű gimnáziumi tanárt is helyezett a kollégiumba, és ugyancsak a minisztérium biztosított egy testnevelés szakos középiskolai tanárt. Ennek vezetésével minden reggel - elsősorban az önként jelentkezők részére reggeli torna volt, és emellett kisebb sportvetélkedőket, torna, vívóversenyt, tenisz, teke stb. is rendeztek. A torna, tenisz, vívás és sakkviadalok győzteseinek jutalma fél liter tej volt. (A régi „móristáknak" kedves emlékei közé tartozik egy-egy ilyen győzelem, amely - ma már esetleg mosolyognak rajta - akkor igen nagy lelkesítő erővel bírt.) Akit a kollégiumba felvettek, becsületszóval kellett fogadnia, hogy a kollégium fegyelmi szabályait megtartja. Ez a fegyelmi szabályzat a végső formáját 1939-ben nyerte el, és azt az esztergomi érsek, valamint a miniszter 1939 októberében hagyta jóvá. Eszerint a kollégium erkölcsös és jellemes (conscientia), továbbá kiváló tudományos képzettségű (scientia) magyar férfiakat nevel." Ezért az intézet jelmondata: Scientia et conscientia. Ennek a jelmondatnak megfelelően a Maurinum azokat az ifjakat várja falai közé, „akik leikök és szellemök minden tehetségét és erejét a tiszta és becsületes férfiélet-, továbbá az öntudatos és lelkiismeretes munka szolgálatába akarják állítani." Emellett azonban ápolja az egyetemi diákélet minden szép hagyományát is.