Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BÉKÉS LAJOS: Adalékok a szabolcsi szénbányászat történetéhez

néprajztudományt a parasztság tárgyi és szellemi emlékeinek vizsgálatával azonosítja. Tény, hogy a több évszázados paraszti kultúra mellett - ha szerényebb mértékben, s talán nem minden szempontból olyan gazdag tartalommal - a munkáskultúra is része a népi hagyománynak. A Pécs környéki bányamunkásság a kezdeti időszakban a helyi jobbágyok közül került ki. Amikor a DGT mecseki bánya vállalkozása is megkezdődött, szakmunkásait a legkülönbözőbb vidékről toborozta. A kezdeti időszakban a külföldi bányamunkások aránya nagyobb volt, részarányuk azonban fokozatosan csökkent a századfordulóig. A század végén a bányamunkások 75%-a már magyar volt. A névtani elemzések is az etnikai sokféleségről tanúskodnak. Illusztrálásképpen minden különösebb csoportosítás igénye nélkül bemutatunk néhány nevet: Breitenstein, Dvorzsák, Feld, Hartmann, Kovacsics, Schapka, Wagner, Riesz, Labdafszki, Krausz, Wranesics, Grünwald, Felwebel, Jiraszek, Goszpodarits, Duthweiler stb. Érdekes volna nyomon követni, hogy az etnikai sokféleség milyen módon befolyásolta a szabolcsi bányászhagyományokat, milyen különböző nemzeti vonások lelhetők fel benne. A következőkben a bánya lakótelepekkel, kolóniákkal kapcsolatban kialakult földrajzi elnevezéseket közöljük. István-akna körüli település. Korábban csupán altiszti és tiszti lakások voltak. Az utóbbi évtizedekben új lakótelep létesült. A Ferenc József- és az István-aknát összekötő vonalban a régi Zsigmond-akna környéke települt be. Barakk-szerű néhány épületből állt. Ma már nem létezik. Ferenc József-aknától nyugatra kb. 200 méterre volt található Judenburg (= zsidó vár) település. Lapos-légakna körül települt. E településtől, délre, kb. 800 méternyire a völgyben, a lóistálló környékén épült ki a Dick-telep, ahol kocsisok laktak. Tovább haladva a völgyben dél felé a bánya patak és a régi Ferenc József-aknát Újheggyel összekötő ipari vasút mentén a Béka-város pár házból álló települését találhatjuk. Ettől ismét délnek haladva kb. 500 méterre a bányapatak nyugati oldalán találjuk a Genc (liba) kolóniát. György-aknától délre a palahányó tövében fekszik György telep. Közvetlen szomszédságában, nyugat felé haladva találjuk az ún. Rigli telepet, összesen 10 házzal. Utcanevek nem voltak, a házak száma után kapták a neveket. Riglitől nyugatra haladva találjuk a Füstölő, a Pék, a Tűzoltó és a Csendőr sort. A Hősök terétől délre kb. 3 km-re fekszik Öreg Meszes. Pécs-Komló úttól nyugatra a völgyben találjuk Alsó-Bánom, attól északra a völgyben Alsó-Stadtwald és FelsőStadtwald településeket. Alsó-Bánomtól nyugatra, a gerincen húzódik Felső-Bánom. Felső-Bánomtól nyugatra, a következő völgyben található a Káposztásvölgyi település. A Pécsbányatelep a Széchenyi-akna, András-akna és a Gesztenyés-erdő által határolt területhez tartozik. András-aknától nyugatra, a völgyben húzódik Istenáldás település. Ettől nyugatra pedig az András-völgyi és Lámpásvölgyi bányásztelepeket találhatjuk. Végezetül a bányászatban használatos szakmai kifejezések közül sorolunk fel főként olyanokat, melyek már kevésbé ismertek. A bányászatban használatos kifejezések és elnevezések zöme német eredetű. Manapság egy részük már csak az idősebb bányászok körében ismert, más részük pedig már körükben is feledésbe merült. Egy részüket korábbi feljegyzéseimből merítettem. E kifejezések nagy része a magyar nyelvben nem honosodott meg, pl. a magyar