Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BÉKÉS LAJOS: Adalékok a szabolcsi szénbányászat történetéhez

1952. szeptember 30-án az összes részvény az állam tulajdonába került. A Szovjetunió megváltás fejében engedte át részvényeit a magyar államnak. A Pécs környéki kőszénbányák új intézményneve: Pécsi Szénbánya Vállalat, majd 1954. július l-jén Pécsi Szénbányászati Tröszt. A trösztösítést továbbfejlesztette az 1963. évi koncentráció: július l-jén létrejött a Mecseki Szénbányászati Tröszt. Az egyesítés következtében egységesebbé vált az irányítás, emelkedett a műszaki vezetés színvonala. A Tröszt székhelye Pécs lett. 1967. június 1-én ismét változott az intézmény neve: Mecseki Szénbányák. A korábbi vezetési, szervezési formákhoz képest ez bizonyos decentralizálódást eredményezett. Összegezve az eddigieket: míg a feudalizmus bomló időszakában az alacsony technikai színvonal jellemezte a pécsvidéki bányászatot, addig a kapitalista korban a termelés technikai színvonala emelkedett - ha a nyugat-európait nem is érte el. A közlekedési, szállítási viszonyok javulása kedvezőbb lehetőségeket biztosított a mecseki szén számára. Kezdetben a pécsvidéki bányászat hatott lendítőleg a környék, elsősorban Pécs város ipari fejlődésére, a századforduló környékén viszont az ipar hatott vissza erősen a bányászat fejlődésére. így a kettő sajátos kölcsönhatása befolyásolta a Pécs környéki táj arculatának, s gazdasági struktúrájának fejlődését. Eredményeképpen a pécsvidéki bányászat Magyarország egyik legfontosabb nehézipari központja lett. A pécsvidéki bányászatnak a szabolcsi bányakerület egyik központja volt, s jelenleg is az. A Szent Istvánról elnevezett akna és a Ferenc József-akna volt a két legjelentősebb akna. Az üzemi életben az aknák kettős szerepet töltenek be: a szén felszínre szállítását a szállító aknák, a bányavágatok szellőztetését a légaknák végzik. Az aknák biztosítási módja általában fa, beton, vasbeton, tégla és betonidom. Az aknák téglalap alakú, fabiztosítású, vagy kör alakú és az előbb említett többi építőanyag felhasználásával vannak falazva. Átmérőjük 2-6,6 m. Az akna szelvényében található a szállító, a járó- és a műosztály. A szabolcsi kerületben megszűnt és ma is működő aknák kronológiai adatai a következők: a) Szabolcs megszűnt aknái: 1. Ferenc József-szállítóakna („öreg-akna", Béke-akna), bányanyitás ideje: 1867. Megszűnt: 1964. augusztus 8. 2. György-szállító-, majd légakna, bányanyitás ideje: 1870. Megszűnt: 1967. március 14. 3. Lapos légakna, bányanyitás ideje: 1879. Egyéb adata nincs. 4. Zsigmond-akna, szállító. Bányanyitás ideje: ismeretlen. b) Szabölcs működő aknái: 1. Szent István-szállítóakna („új akna", István I. szállító akna), bányanyitás ideje: 1913-1925. 2. István II. szállítóakna, bányanyitás ideje: 1955-59. 3. Rücker-légakna, bányanyitás ideje: 1876. 4. Szabolcs-légakna, bányanyitás ideje: 1954-58.