Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BEZERÉDY GYŐZŐ: A németbólyi Batthyány-Montenuovo kastély története

A tervrajzok és a helyszínrajz nagyszerűen összevethető Strázsay János rajzával (fametszet), mely a már említett tanulólevélen látható. Ezt a helyi céhek használták a XIX. század első felében. Ez alapján megállapítható, hogy a metszet 1810 körül készült. A rajzból úgy tűnik, a fedett kocsibejáró feletti sík tetőt terasznak használták, erre utal a körbefutó - nyilván kő - korlát, s az emeleti 3 ajtó, mely az erkélyre nyílott. A háttérben, a park mellett látható az egyik magtár, talán a nagyobbik, míg a park mögött két fákkal szegélyezett út vezet a távolba, az egyik Békáspuszta, a másik Pécs felé. A metszet azt bizonyítja, a tervben rögzítetteket az építés során maradéktalanul megvalósították. Az épület a XIX. század eleje új stílusának, a klasszicizmusnak a jegyeit viseli magán, s ez a maga idejében a nyugtalan és díszes barokkhoz képest igazán egyszerű és ennek következtében újszerű is volt, ezért is említette 1815-ben Richárd Bright modern urasági kastélynak. Nem tudjuk, mikor végezték az első átalakítást az épületen, talán éppen a következő tulajdonosváltás idején, 1850-ben. Az épület külsőben annyiban változott, hogy megszüntették a fedett kocsifelhajtót, lebontották azt, s az emeleti erkélyajtókat ablakokra cserélték fel. Az épület még egyszerűbb lett azzal, hogy eltüntették a bonyolult kocsifelhajtót. Nagyjából ekkor alakult ki az épület végleges formája, azon már csak a legújabb korban végeztek alakításokat. A herceg 1922-től végeztetett az épületen jelentősebb belső átalakításokat, modernizálást. (Villamos berendezés beszerelése, ajtók kicserélése, kályhák felújítása, boy 1er, festés-mázolás, parkettázás, központi fűtés beszerelése, telefon, fürdőszoba.) Az államosítás utáni átalakítások egyaránt érintették a kastély homlokzatát, s belső elosztásokat. Mindezek az épület műemléki értékét erősen sértették. Leverték a timpanonból a család címerét, megszüntették a padlásablakokat, befalazták a hátsó kijárati ajtót, lebontották a lépcsőt, a főbejárat mellé ízléstelen „sírlámpákat" helyeztek el stb. A kastély részletes leírása 1870. július 22-én készült, Batthyány Fülöp halála után. Természetesen e leíráshoz készült egy részletes kastélyleltár is, aminek ismertetésétől ezúttal el kell tekinteni annak terjedelme miatt, a leírás azonban pontos és szemléletes ismertetését adja az épületnek, ezért hiánytalan közlését szükségesnek tartjuk: „A kastély épület- észak és délnek nyúlik 22 öl hosszúságban és Kelet nyugotnak 7 öl szélességben. a) Ennek keleti részén van a márvány lépcsőzettel ellátott emelvényes fel járás az első emelethez. (Tulajdonképpen a földszinthez. A leírás a szuterint földszintnek jelzi, a földszintet első, az első emeletet második emeletnek. - B. Gy.) A kastély bemenetelénél, a kastélyépület közepén két vak és egy rendes bejárati ajtó kettős szárnnyal, a vak ajtók 1/3 részben befalazva, 2/3 részben üveggel ellátott ablakok, - bemenetelnél van egy előcsarnok, melyből egyenes vonalban és jobbról, balról a szobákba bejárás van. Az egyenes vagy szemközti bemenetelnél a bejárat a nagyterembe vezet, - onnét ismét szemközt ugyanazon irányban a kijárat az Angolkertbe. A nagyteremből jobbra, vagyis északnak térve vagyon két nagy szoba, melyeknek ablakjaik nyugotra nyílnak, ugyanezen részen kelet felé 3 kisebb szoba, melynek ablakai Keletnek nyílnak, és a harmadik szobából van a kijárás az előcsarnokba.