Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BEZERÉDY GYŐZŐ: A németbólyi Batthyány-Montenuovo kastély története

jószágkormányzó, Baranya vármegye táblabírája, ki ebben az évben foglalta el állomását az uradalomban. Strázsay ezt írja: „Bólly az Uradalomban leg népesebb Németh Helység a Nagy Méltóságú Uraságnak nem kevés kölcségű Residentiájával díszeskedik..." Egy jóval későbbi (1843) leírásban a közben már kialakított parkról tesz említést: „.. .itt van a földes úri kastély angol kertjével". (SÁNDOR 304, 316.) Strázsay Jánosnak nyomtatásban 1823-ban jelent meg a megyét bemutató munkája. Ebben a következő olvasható Bolyról: „Maga a Város tiszta, tágas utszákkal vagyon el látva, és a Földes Uraságnak ékes, és szép ízlésre épült Kastélyával és több Uradalmi épületekkel díszeskedik." (STRÁZSAY 28-63.) A Tudományos Gyűjtemény 1820-ban tette közzé Bódai Ferenc munkáját Baranyáról, amely nem más, mint Papanek György 1783-ban kiadott írásának fordítása, illetve annak kiegészítése. A Bolyról közölt rész szemléletes példája ennek. Az írás első része egyértelműen Papanek írása, a folytatás azonban már Bódai kiegészítése. íme a részlet: „Boly Mező Város ... mostani Földes Ura Mélt. Gróf Batthyány Nep. János ő Nagysága... Nem régi város. 1701-ben építtetett itten ez a grófi Família magának házat, melyben laktak a Tisztek is." Ez az adat korábbi, mivel nem említi a kastélyt, mely Bódai idejében, 1820-ban már állt. Az uraság háza az a tiszti épület, melyben vagy a provizor, esetleg a számtartó lakott, de ez nem lehet vadászház sem, mivel a nagy major kellős közepén állt, magtárak, műhelyek által körülvéve. Bódai itt csak a földesúr nevét írta a szövegbe. (Batthyány Lajos 1806-ban meghalt, s attól kezdve a birtok feje János (Iván) lett. Papanek viszont 1783-ban nem írhatta a földesúrnak Jánost (Ivánt), mivel az akkor még mindössze egyéves volt.) Bódai, Papanek szövegének fordításakor látta az elmúlt 37 év jelentős változásait, ezért kiegészítette, korszerűsítette a szöveget: „Jeles épületek benne a Grófi Palota a hozzá ragasztott 3 oldalú istállóval, melybe lovak neveltetnek, az Uradalmi Director háza, a kissebb és nagyobb élés ház (magtár), mellyek közül az első 4, a második 7 emeletes." A két, már említett térkép összevetése is igazolja: a kastéllyal szinte egy időben épült az uradalmi direktor (jószágkormányzó) háza, az istálló és a nagyobbik magtár. Fényes Elek Geographiai szótárában is megemlíti a bólyi kastélyt, ha csak pár szóval is: „...Ékességére szolgál az urasági szép kastély..." (FÉNYES I. kötet 151.) Batthyány János halála után testvére, Fülöp lett a birtokos, ennek elhunyta után (Fülöp gyermektelen volt) János három lánya közül Julianna lett az örökös. Az ő férje volt herceg Montenuovo Vilmos Albert. Juhának nem volt idegen a bólyi kastély. Itt töltötte gyermekkorát. (Abban az időben készült az a hajóhinta, melynek rajza ma is látható a tervrajzok között.) Milyen volt a kastély a XIX. század első felében? Igazán szerencsének foghatjuk fel azt, hogy nemcsak a tervrajzok maradtak meg, de a század elejéről ismerünk egy pontos rajzot is, sőt - igaz, hogy már 1870-ből - egy részletes leírást is. A megmaradt három tervrajz egyikén az épület homlokzati rajza, földszinti és emeleti alaprajza látható, a másodikon az épület oldalmetszete és alagsori alaprajza, a harmadikon mindhárom szint alaprajza látható. Nyilván az első két rajz tartozik egymáshoz, míg a harmadik amolyan munkakópia lehet. A tervrajzok szerint az emelet 13 helyiségből és a lépcsőházból, a földszint 11 helyiségből, a bejárati teremből, valamint a lépcsőházból, az alagsor 13 helyiségből, a