Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Maráz Borbála: A Mecsek-vidék népei és törzsei a római hódítás előtti évszázadokban (történeti-etnikai vázlat)

ebből az időből (i. e. II. század) valók; i. e. II. századi történetírók említik először név szerint az itt lakó népeket, és ettől kezdve az írásos adatok megszaporodnak, részletesebbek és bővebbek is lesznek egyszersmind. Az antik auctoroknak a Földközi-tenger északi partvidékén túli területről sokáig semmiféle pontos, beható ismerete nem volt; a terület „feltárása", megismerése csak viszonylag későn, a késői köztársaságkorban kezdődött meg. Az adriai parttól északra eső területek, és a Kárpát-medence egyes részeinek földrajzáról, etnikai képéről akkor kezdtek adatokat kapni, amikor az i. e. II. sz. első felében, Aquileia város megalapítása után megélénkült az északra irányuló kereskedelmi tevékenység, majd méginkább a II. század közepétől kezdve rendszeressé váló hódító hadjáratok alkalmával bővültek ismereteik. A dalmát háborúk és a Száva-völgy meghódítására indított sorozatos hadjáratokban szerzett értesülések alaposan megnövelték a görög és római történetírók tudásanyagát a későbbi Pannónia provincia déli részén élt népekről, azok viselt dolgairól. Az i. e. I.-i. sz. I. századokban keletkezett írott forrásokban éppen ezért egyre több és többé-kevésbé megbízható adat található a Duna-vidék és a Száva - Dráva-völgy geográfiai és etnikai viszonyairól, sőt az akkor itt élt népek történetének korábbi eseményeiről is (BORZSÁK 1936; GRAF 1936; MÓCSY 1962). 2. Pannónia legrégebbi késővaskori őslakói: a pannonok A későbbi, római kori Pannónia provincia neve a Pannonii népnévből származik. A pannonok a Balkán északnyugati részének a kelta hódítás előtti (praekelta) őslakosságához tartoztak, és az illyrekkel rokon népesség lehettek. Meglehetősen nagy területet foglaltak el a Dráva Száva-völgyétől Dél-Dalmáciáig. Az i. e. IV. századi kelta hódítás előtti időkről semmilyen híradás nincs róluk, még a nevüket sem említik az írott források. Temetőiket és településeik maradványait, szállásterületüket, csak a régészeti adatokból ismerjük. A Mecsek-vidék szintén pannonok-lakta terület volt az i. e. VI-V. századokban; két temetőjüket Beremend és Szentlőrinc határában tárták fel a régészek. Pontosabban: az itt talált i. e. VI-V. századi leletanyagot a régészek az i. e. II—I. században keletkezett írott források által őslakosságnak nevezett pannonok hagyatékának tulajdonították. Beremend határában csontvázas temetkezéseket találtak, amelyek-