Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

kat Bécsen át Angliába szállították. A horvát állomásokon helyiérdekű vasúti kocsikon utazott a határ másik oldalára a marhazsír (400 q) a csáktornyai ecet (320 hl) és a varasdi ecet (170000 hl) a varasdi trágya (4000 q), az ottani szárított bél (80 q). Négy horvát településről is nagy mennyiségű faszenet indítottak útnak, s a vasúti kocsik elsősorban Ausztriába szállították a városi élethez szorosan kapcsolódó energiahordozót. A felsoroltakon túl iparcikkek cseréltek gazdát a drávai hidak segítségével. A különféle bútorok (Krapináról 30 000 darab, Lepoglaváról 150 q), a lepoglavai kötélverők 200, a takácsok 130, a szabók 50 q-át kitevő termékei a dél-dunántúli fogyasztókhoz kerültek. A meggyfából készült orahovicai pipa- és sétabotokat (1000 db) Bécsben vették kézbe. A jasipovaci ekekovács évente 100-120 darab ekét küldött vonaton a villányi, magyar-bólyi és a baranyavári gazdákhoz. A Nasice környékén dolgozó Veszprém megyei odatelepült. A Dél-Dunántúlra és a bácskai területekre a fűszereken és a déligyümölcsökön túl nagy mennyiségben érkezett kőolaj, cement és tűzálló tégla. A tengeri szállítás olcsóságát használták ki a kereskedők, amikor 1500 q angol szenet továbbítottak a mecseki szénhez oly közel dolgozó kaposvári cukorgyárnak. Az átmenő forgalom összegzéseként elmondható, hogy a fiumei kikötő közvetlen hatással volt a Dél-Dunántúl, a Bácska és Békés államvasúti vonalakkal rendelkező településeire. Ami ezen a területen exportálható árucikk, az elsősorban kikötőbe jutott. Történt ez annak ellenére, hogy a nagy távolságok látszólag a szállítások ellen hathattak. A Fiuméhez közelebb eső Nagykanizsa és a Balaton környéke, a NyugatDunántúl gazdaságai a kedvezmények miatt a Déli Vasút vonalait részesítették előnybe, s az áruikat Triesztbe rakodták hajókba. A fiumei kikötő szívóhatását nagy körzetben közvetlenül érzékelték a termelők, s ez az áruforgalom nagyon megnövelte a Dráván áthaladó szerelvények számát. b) Az átmenő forgalom hatalmas tételei mellett kicsinynek tűnnek a határ menti kapcsolatok, de sokféleségük, a rengeteg különleges áru jelzi a fontosságát.

23 A Dráva balpartján termelt gabona egy kis része Pozsega és Verőce megyékben, illetve Zágrábban talált vevőre. Búzából az eszéki Union malomba, rozsból, árpából az ottani vásárba szállítottak nagyobb tételeket. A dél-dunántúli komlótermelők szívesen küldték terményüket az eszéki sörgyárba. A sely

emhernyók (\00 q) beváltóhelye szintén Eszéken működött, s a beremendi mészkő (5000 q) egyik