Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

kereskedelmet igazából az 1885. január 24-én megalakult Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság lendítette föl, amely állami segélyezés mellett jött létre. Feladatául tűzték ki, hogy a Dunán és mellékfolyóin személy- és árufuvarozást folytasson, illetve vállalja a hajó vontatásokat. Ez a részvénytársaság nagy lendülettel kezdett hozzá a drávai forgalom átszervezéséhez. Tették ezt úgy, hogy a folyón már működött egy másik állandó vállalat is. 1881-ben megalakult a Dráva Gőzhajózási Vállalat, amely a torkolattól Zákányig járatta hajóit. Az első esztendők nehézségei, a kikötők kiépítésének költségei veszteségessé tették a DGV-t, melynek részvényesei tőkeerős társulatot kerestek a további működéshez. Hosszú tárgyalások után az egész hajóraj átkerült a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság kezébe, s innentől kezdve ez a vállalat működtette a drávai hajókat. A Zákánytól a Dunáig tartó 248 kilométeres szakaszon tutajjal és evezős hajóval, a Barcsig húzódó 229 kilométer víziúton gőzerővel tartották fenn a forgalmat. A vállalat 9 kerekes és 1 csavaros vontatóhajóval rendelkezett, melyek összesen 3630 lóerőt tettek ki. A 48 vasból és a 40 fából készült uszályon egyszerre 44 215 tonna árut tudtak szállítani. A Délnémet Dunagőzhajózási Társaság (DDT) csak áruszállítással foglalkozott, melynek forgalma az első évek után fellendült. Az országban működő kilenc közforgalmú hajózási vállalat adataival összevetve a DDT mutatóit, kiderül, hogy a felszerelés és a hajók által megtett kilométerek szerinti csoportosításban 1896-tól a drávai hajók harmadik helyen álltak a DGT és Eggenhoffer József vállalata mögött. Az elszállított áruk mennyiségét tekintve a DDT a kilenc cég között a 6. helyet foglalta el. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a DDT hajói nagy távokra fuvaroztak árukat. A Dráváról induló járművek a Dunán át a délnémet területekre szállították a mezőgazdasági cikkeket, illetve a magyar alföld terményeit fuvarozták a drávai kikötőkbe. A Dráván négy állandó kikötő működött a gőzhajózás megindulása óta: Eszék, Mostavina, Gát és Barcs. Ezeken kívül ideiglenes jelleggel pontonok segítségével több helyen folyt áruberakás. A nagyobb gazdaságok termékeit szállították el alkalomszerűen a hajók és az uszályok segítségével. A Délnémet Dunagőzhajózási Társaság mellett gyakran megfordultak a DGT és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság hajói is a Dráván. Ezt jelzi az a tény, hogy a barcsi kikötőben mind a három vállalat tartott fenn állandó képviseletet. Nem véletlenül Barcson, hiszen az ottani vasútállomás-hajókikötő közös létesítmény területén