Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi „Topographiájában"

a magyarok számára végzetes nevű hely nyugatról Pécs hírneves városa, keletről a Duna másik partja (ugyanis nem messze innét, a város fölött két ágra válik szét e folyó és szigetet zár közre), délre a Dráva torkolata és Illyria Szlavóniának nevezett része felé néz; körülötte egy síkság terül el szélesen, amelyen egyetlen erdő vagy bozót sem képez akadályt, de amelyet két részre szakít az a folyó, amelyet a lakosok Karassónak neveznek. E folyó annyira mocsaras és ingoványos, hogy még akkor sem tudjuk eldönteni, hogy merre folyik, ha alaposabban szemügyre veszszük. A nádasok, a sáros helyek és a mély posvány miatt nem lehet átlábalni rajta, legfeljebb csak télen, amidőn a fagytól beáll." - A pannóniai gyászhelyek közül is ez a magyarok örökre kárhoztatandó Allia

13 folyója, amely mellett az 1526. esztendőben soha eléggé el nem siratható vereséget szenvedtek Szolimántól: ahol elveszett a magyar nemzet főpapjainak és nemességének színe-virága s ahol királyuk, II. Lajos is életének 20. esztendejében lovával együtt beleesett és belefulladt a Cselye nevezetű, iszapos víztől áradó patakba, amidőn menekülés közben fel akart kapaszkodni annak eléggé magas partjára. E csata folyamányaként következett azután csaknem a teljes Magyarország mindenütt való elpusztítása (e dologról azonban vita van a történetírók között), amelynek során - nem számítva a tűzzel-vassal nyomorultul feldúlt legnevezetesebb királyi városokat - százezer, sőt némelyek szerint háromszázezer keresztényt hurcoltak el igen kemény rabságba. Ennek a még mindig nagyon fájó sebnek a számára azonban nem kevés gyógyírt jelentett az 1687. esztendő, amikor is Lipót császár fegyverei ugyanezen Mohács és Siklós között

14 olyannyira megfizettek a törökök vezírének a nagy csatavesztésért, hogy annak eredményeképpen nem csak Magyarország nagy része tért vissza hozzánk, hanem nem is tudom, miféle pánikszerű rémületet bocsátván a pogányokra, azon nagyszerű diadalok előjátékának is látszik, amelyek végül teljesen összezúzták a török zsarnokságot. V. A többit, amiről nem lehetett pontosabb ismeretet szerzni, rövidre fogom. A fontosabbak: a babócsai apátság; Dombóvár erődítménye, amely a Sárvíz egyik kis szigetén, Pécs városától két mérföldnyire, észak felé fekszik s amelyet a törökök igen gyakran felégettek. Azután a Harsány hegy, amelyen - mint mondják - nincsen ugyan vár, csak hatalmas árkok láthatók, amelyeket, ha hinni lehet a közbeszédnek, az ördög csinált valamikor nagyon régen. Mondják, hogy a császári hadsereg valamelyik fővezére is táborozott itt, amidőn a közelben zajlott a törökök elleni győzedelmes ütközet. - Nádasd falu, ahol a dombtetőn