Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi „Topographiájában"

egyikének tollából, de nem ritkán névtelenül, vagy éppen a legelőkelőbb növendék neve alatt jelentek meg Nagyszombatban vagy Kassán. Hasonló alkalom kapcsán került sor 1718-ban Bécsben a „Topographia Magni Regni Hungáriáé sive Nobilissime ejus Ditionis, quam modo Hungáriám dicimus, cum annexis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Serviae, et Bulgáriai etc. Regnis tum etiam Transylvaniae, Valachiae, Moldáviáé provinciis" első kiadására, „amidőn az általános filozófia tételeit védelmezte Tisztelendő, Méltóságos és Tudós Keresztszegi Csáki Miklós gróf, Szepesség örökös ura, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt szepesi apátság apátja... a filozófia magisztere a Pázmán Kollégiumból." Magyarországnak - „azaz annak a nemes birodalomnak, amelyet Hungáriának mondunk, a hozzá csatolt országokkal, Dalmáciával, Horvátországgal, Tótországgal (Szlavóniával), Szerbiával és Bulgáriával stb. másrészt Erdély, Havasalföld és Moldva tartományokkal" - e VI. Károly császárnak ajánlott ismertetőjét a hazai rendtársaival nyilvánvalóan szoros kapcsolatban álló Michael Bonbardi, a linzi jezsuita kollégium rektora állította össze. A mű - mint ahogy arra előszavában a szerző utalt - lényegében a korábbi, főleg a jezsuita szerzők munkáira támaszkodó összegzés. Bonbardi az általa követni kívánt mintaként Christian Junker

2 és Cellarius

3 munkáit jelölte meg. Földrajzírói módszerét illetően hangsúlyozta, hogy a geográfusok emlékeit össze kell vetni a korai történetírókkal, s a hasznosítható források között figyelmet szentelt a régi pénzeknek, feliratoknak, sírköveknek, vagyis a „régészeti emlékeknek" is. Munkája során nem csupán a régi szerzőkre hagyatkozott, hanem kortárs rendtársai is igen aktívan közreműködtek abban. Saját szavai szerint „... egyrészt egyik tanítványom fáradhatatlan szorgalma segített mindazon dolgok után való járásban és összegyűjtésben, amelyek alkalmasnak látszottak, másrészt bizonyos férfiak készséges jóindulata, akik nagy mértékben törekednek hazájuk felékesítésére." Főképp Magyarország és Erdély topográfiájának elkészítésében csak a „válogatás és az anyag rendezése" maradt rá. Legfontosabb forrásairól szólva a Synopsis szerzőjéről (Timon Sámuel) és Hevenesi Gábor kézirat-gyűjteményéről külön is említést tett. Maga a mű négy részre tagolódik: I. RÉSZ: „Hungária Vetus", azaz régi Magyarország. Első fejezete a Köztársaság kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig tárgyalja Pannónia, Mysia, Dacia és Illyria provinciák történetét.