Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Ódor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai

vármegyét jelképezi. Ezen túlmenően azért sem választható külön tárgyalásuk, mivel királyaink a városok és megyék részére kiadott kiváltság-leveleikben egyidejűleg adományozták a pecsétet és a címert. A legkorábbi megyei pecsétet, Hunyad megyéét - körirata tanúsága szerint - 1490-ben vették használatba, 1498-ban pedig Somogy megye részesült pecsétre véshető címeradományban. (BORSA, 1985.) Míg előbbi belső igénytől vezettetve, utóbbi kegyes királyi adományként vette eredetét. A megyei címerek elterjedése azonban a korszak zűrzavaros belügyei és az ebben burjánzó visszaélések következtében igen vontatottan haladt mindaddig, amíg a 1550. évi országgyűlés a törvény erejével (162. tc.) el nem rendelte, hogy „Minden vármegyének legyen pecsétje, amelyet az alispánok és szolgabírák, meg esküdttársak pecsétéi alatt szekrényben kell tartani... a vármegye nevében kiadandó leveleket a királyi felség kegyes engedélyéből egy pecsét alatt adják ki, amint ez Somogy vármegyében történik ..." (MTT, 291.) A törvény hatására még abban az évben több megye kért és kapott, címereslevelet (így pl. Hont, Nyitra, Zala, Zemplén), de a régebbi gyakorlat sem ment ki a divatból, legfeljebb módosult (pl. Szepes, Máramaros, Ugocsa, Szatmár). (TAGÁNYI, 1880. 22.) A 16. század közepén viszont több megyénk már nem volt abban a helyzetben, hogy az országgyűlés fenti végzésének eleget tegyen, mert a török hódítás az elfoglalt vármegyéket működésükben megakadályozta. E vármegyék címereinek a megállapítására, illetve alkalmazására több megyénk esetében is csak a török kiűzését követően került sor (1696: Fehér, 1699: Tolna, Bács-Bodrog, 1721: Szatmár, 1724: Békés stb.). Baranya vármegye története az államalapítás koráig nyúlik vissza. Elnevezését illetően megoszlanak ugyan a vélemények, de a kutatók többsége a szláv eredet mellett foglalva állást, a honfoglalás korában már bizonyítottan létező Baranyavár településből származtatja. A római kontinuitás hívei még tovább menve a Baranya név eredetét, a korabeli „Castrum Varonii"-ban vélik felfedezni. (Egyébként mindmáig számos fantáziadús, helyenként hihetetlenül leleményes névmagyarázattal találkozhatunk. Érzékeltetésül itt csupán az egyik legközkedveltebb változatot említjük, a tetszetősen szép „Bor anyja" elnevezést.) (HAAS, 1845. 3.) Ismeretes, hogy a honfoglaló magyarság elfoglalta a Zselic és Dráva közti területet, a letelepedés körülményei azonban homályba vésznek. A - későbbi - megye területén a korabeli adatokból 13 régi vár, földvár