Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom
egyenlő eséllyel „küzdenek a városba költözésért", illetve elköltözés 1 ) lehetőségük nem annyira a falu nagyságától, sokkal inkább egyéni okoktól függően különbözik. De 1000 fő népesség alatt, minél kisebb településről van szó, annál inkább veszítenek jelentőségükből az emberek egyéni adottságaiban rejlő különbségek, s válik egyre inkább meghatározóvá az a tény, hogy apró- és törpefalu a lakóhelyük. Tehát a településhierarchia legmélyén levő településeken (apró- és törpefalvakban, pusztákon, egyéb külterületi lakott helyeken és tanyákon) lakók vándormozgalma kényszerpályán mozog. Ennek fő oka a település elmaradottsága, mely hátrányos helyzetet szülő rossz életkörülményekben ölt testet. Ilyen körülmények között nem lehet, vagy sokszoros energiába ikerül még az általános iskola alsó tagozatának elvégzése is. Képzetlenségük meghatározza foglalkozási lehetőségeiket, életkörülményeiket, életmódjukat és anyagi viszonyaikat. Mindezeken keresztül pedig behatárolja felemelkedésük 'lehetőségét. 3.2.4. A vándormozgalom iránya Már érintettük a kérdést, a falusi migráció hierarchikus és fokozatos 'jellegéről szólva. E fokozatosság alapja az, hogy az elköltözők döntő többsége lakóhelyénél fejlettebb, jobb élet- és munkakörülményeket biztosító településre igyekszik. Sok egyéb tényező szól bele a vándormozgalom alakulásába, de fő sodrának irányát ez a felfelé törekvés adja. Szükségszerűen a településhierarchia minél alacsonyabb lépcsőjén álló településről van szó, annál inkább érvényesül e fokozatosság, illetve annál nagyobb az egyénen kívülálló, és a település által meghatározott tényezők szerepe a vándormozgalomban. A településhierarchia legalsó szintjén, a törpefalvakban, de a kisebb aprófalvakban is már oly erősek a település fejletlenségéből és szegénységéből fakadó korlátok, hogy megakadályozzák e réteg kiemelkedését, és számottevően jobb életkörülményeket biztosító nagyfalvakba, városba költözését. A vándormozgalom konkrét irányára vonatkozó megállapítások alapjául a kérdőívekből nyert információk szolgálnak. A megkérdezés falura és nem személyre vonatkozó jellegéből következően arra tudunk választ adni, hogy mely településeknek van, és mekkora, azaz hány falura kiterjedő vonzó hatása, amiből legfeljebb nagyvonalú következtetéseket lehet levonni az egy-egy település által vonzott tömeg nagyságára vonatkozóan. A vándormozga/om irányának fő jellemzői : — A megye falvai 58%-ban érzékelik valamelyik város, és 42%-ban egy másik község vonzó hatását. — A városok között Pécs vonzóhatása a legerősebb, mely a kisebb vonzáskörzettel rendelkező kisvárosoktól eltérően - szinte az egész megyében érvényesül. (Pécs vonzereje 5-ó-szorosa a kisvárosokénak.) — Komló és Szigetvár nagyobb körzetre is erőteljesebb vonzást gyakorol, mint Siklós és Mohács, mely összefügg e két utóbbi város határközelségével, és a környezetükben levő nagyközségek vonzó hatásával. — A megyehatár közelében elhelyezkedő falvak megyén kívüli városok vonzását is érzékelik, így Dombóvárét, Kaposvárét, Bonyhádét, Szekszárdét, sőt Dunafalva Bajáét is. Közülük Dombóvár vonzóhatása a legjelentősebb, közel annyi falura terjed ki, mint Komlóé vagy Szigetváré. — A községek között a 11 nagyközség vonzóhatása érvényesül elsősorban, (A községi vonzerő 70%-át adják.) Közülük Szentlőrinc és Sásd vonzereje a vonzott
