Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom

vonzerő lehet, e második tényező csak a két legkisebb településtípus kérdőíveiben szerepel. A gazdálkodás lehetőségének jelentőségét fokozza, hogy a megélhetési költségeik csökkentésén túl, plusz jövedelemszerzés forrásául is szolgál, tehát árutermelési célóikkal egybekötött. Nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára sem közömbös, hogy ezek az árutermelési célok megvalósíthatók-e? Ha igen, akkor a társadalmi kínáilat a kereslet rovására nőhet. De ahhoz, hogy valóban árutermelővé válhassanak az ilyen kis falvaik lakói is, ahhoz biztosítani kell számukra, hogy árujukat értékesíteni tudják. A kis falvak akkor fogják tudni igazán kihasználni és gyümölcsöztetni ezt az adottságukat, ha a fogyasztóval - legyen az bármely szintű település, illetve lakója vagy felvásárló szerv — gyorsan, könnyen tudnak kapcsolatot teremteni és tartani. Ehhez pedig a jelenleginél sokkal jobb közlekedési feltételekre van szükség. Ha lemondunk az apró- és törpefalvakról, tétlenséggel ^iettetve elnéptelenedésüket, árutermelő gazdaságokról mondunk le, belenyugodva egy terület eltartóképességének csökkenésébe. (Nem a teljes terület műveléséről mondunk le, mert a nagyüzemi gazdaság - legyen az termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy erdőgazdaság - a törpefalu elhalása után is épp úgy termel, mint előtte, de a háztáji földek, kertek, szőlők műveletlenek maradnak, s megszűnik a háztáji állattartás is.) Gyakran találunk utalást a törpefalvak kérdőíveiben arra, hogy a falu vonzerejét részben az ,,olcsó életlehetőségeknek" köszönheti, s itt nem az előző — tehát a gazdálkodásból származó —, hanem a primitív, elmaradott körülményekből fakadó igénytelen élet olcsóságáról van szó. E tény a bevándorlók anyagi, szellemi és szakmai helyzetére és ezen keresztül a törpefalvak vándormozgalmának kényszerpályán mozgó jellegére utal, nem úgy mint az előzőekben az elvándorlás, hanem a bevándorlás oldaláról. c) A jó közlekedési lehetőségek A törpefalvakban nem, s az aprófalvakban is csak igen ritkán találunk olyan közlekedési lehetőségeket, melyek bevándorlásra ösztönöznék. Ez a tényező tehát a náluk nagyobb falvak számára jelent vonzerőt, közülük is elsősorban azoknak, melyek a közlekedési módok közötti nagyobb választás lehetőségét kínálják. A közút - mely nem bekötőutat, hanem átmenő forgalmat biztosító főútvonalat jelent — és vasút találkozási pontjain elhelyezkedő településekről van szó általában. d) A települések szerencsés földrajzi fekvése A városok vagy a dinamikusan fejlődő nagyközségek közelében fekvő, azokkal szoros és jó közlekedési kapcsolatot kialakító települések számára fekvésük külön vonzerőt jelent. A törpefalvaik kivételével valamennyi falutípusnak találunk képviselőjét e csoportban. Közöttük a legkisebb Kistapolca, mely Siklós és Beremend, és a legnagyobb Szentlőrinc, mely Pécs közelségét használja ki. e) A viszonylag jobb életkörülmények Kis-, közép- és nagyfalvak egymásra, s főleg az apró- és törpefalvakra vonzó hatást gyakorolnak kommunális intézményi ellátottságuk magasabb színvonalával. E kategóriába soroljuk az olyan vonzó tényezőket is, mint a község rendezettsége, ápoltsága, csinossága. f) A viszonylag jobb munkalehetőség Ez a tényező is, az előzőekhez hasonlóan a nagyobb falvak jellemzője. Ha néhány aprófaluban találkozunk is a nagyobb munkalehetőség vonzerejével, ezekről is kiderül, hogy kizárólag mezőgazdasági munkát jelentenek, s szakképzettsé-