Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Természetes népmozgalom
mozgalom nem játszik szerepet, a gyarapodás magas természetes szaporodásukból fakad. (Egy 1962-es tanácsi felmérés szerint az akkori alig több, mint 13 ezer fővel szemben 1980-ban már 22 ezer főre lehetett tenni számukat.) 1962-ben többségük a külterületeken élő 168 telepen élt. A telepek felszámolása és lakóiknak a falvaikba történő betelepítése gyakorlatilag megtörtént. Mindössze 12 cigánytelep létezik, mintegy 1500 lakossal. A telepek félszámolásának eredményeként a megye 291 községéből 253-ban élnek kisebb-nagyobb számban cigányok. A többségük, szám szerint 73%-uk, falvakban él. Legnagyobb arányban a siklósi járásban találhatók. Alsószentmárton és Gilvánfa a megye két teljes egészében cigányok lakta községe. Gilvánfa esetében már az előzőekben (17. számú táblázat) láttuk, hogy ez a tény hogyan hat lakossága korösszetételére. Alsószentmárton a legnagyobb cigányfalu, mely már a kisfalvak csoportjába tartozik. Népessége a megye valamennyi települése között a legíiatailalbb. 1980-as lakónépességének (908 fő) 35,7 %-a 0-14 éves, 40,8%-a 15-39 éves, 17,4%-a 40-59 éves, és mindössze 6,2%-a tartozik a 60 éven felüliek csoportjába. Nagy szóimban élnék még cigányok Versenden, a népesség (1017 fő) több mint 40%-a, ami a többi cigány lakta településhez hasonlóan az átlagosnál fiatalabb korösszetételében is megnyilvánul. Baranya failuhálózatának demográfiai jellemzői is tartalmaznak területi sajátosságokat, melyek közül legfontosabb a mohácsi járás átlagosnál öregebb korösszetétele. Annál is inkább említésre méltó ez a sajátosság, mert a megye legkevésbé aprófalvas területéről van szó. E demográfiai arculat a következő tényezőkre vezethető vissza: a) A sajátos nemzetiségi helyzet Baranya kifejezetten nemzetiségi jellege a II. világháborút követő ki- és betelepítésekkel megszűnt, ma a lakosság döntő többsége magyar. A legnagyobb számú nemzetiség ma is a német. Lényegesen kevesebben vannak a délszlávok, akik a szerbek, horvátok, sokácok, bosnyákok együttes csoportját jelentik. A délszlávok jóformán a megye teljes területén szétszórva, kisebb csoportokban, míg a németek területileg koncentráltabban élnék. A megye leginkább nemzetiségi területe a mohácsi járás. Itt él a német ajkú lakosság döntő többsége, és a délszlávok egy része is. 3 Dr. Hoóz István hivatkozott munkájában a baranyai nemzetiségek demográfiai jellemzőit a következőkben látja. - A leginkább elöregedő népességű nemzetiség a délszláv, ami nemcsak az idős korosztályok magas, hanem a 0-14 évesek alacsony arányában is kifejeződik. - A német, mely 1941-ig a megye legfiatalabb korösszetétélű nemzetisége volt, a háború és a kitelepítés hatására nagymértékben elöregedett. A gyermekszületések gyakoriságának visszaesése ugyan általános volt - az ország egész népességére vonatkozott -, de legnagyobb mértékben a német lakosságra. 1970ben a 100 házas nőre jutó gyermekek száma: német nők esetében délszláv nők esetében magyar nők esetében 201 fő, 192 fő, 226 fő volt.
