Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Természetes népmozgalom

Lakónépesség 1980. (fő) Nagyváty Kisbeszterce Eilend 21,9 21,9 21,6 21,5 21,5 21,4 21,3 21,2 21,2 20,8 20,6 20,5 20,4 20,4 20,3 20,3 20,1 397 133 305 345 368 140 131 222 391 451 388 322 167 132 393 475 427 Aranyosgadány Somogyviszló Drávapiski Bürüs Meződ Szava Villánykövesd Szulimán Kacsóta Babarcszőllős H úsztat Zaláta Kátoly Botykapeterd Az elöregedés az esetek többségében jelentős negatív egyenlegű vándormozgalommal társul, illetve az ilyen vándormozgalom eredménye. A vándorlási adatok és a korösszetétel összevetése alapján azt mondhatjuk, hogy minél kisebb egy település lélekszáma, annál inkább igaz az, hogy az elvándorlási többlet 'fokozódásával a falu elöregedési folyamata felgyorsul. Tipikus példája ennelk Ózdfalu, ahol 1960-69 között 31 fő vándorlási többlet volt a vándormozgalom eredménye, és a falu lakosságát átlagos korösszetétel jellemezte. A lakónépesség 1970—79 közötti hirtelen elöregedésében nem kis szerepet játszott a vándormozgalom irányában bekövetkező fordulat, melynek eredménye 113 fő elvándorlási többlet. Annáik ellenére, hogy az apró- és törpefalvak népességét fokozottan fenyegeti az elöregedés veszélye, ellenkezőjére, az átlagosnál lényegesen fiatalabb korösszetételre is bőven találunk példát. Ezek a községek csekély kivétellel cigánylakosságuk nagy arányának köszönhetik korfájuk fiatalságát. (A 18. számú táblázat foglalja össze azokat az apró- és törpeíaIvakat, amelyekben az átlagosnál jelentősen magasabb a gyermek'korúak aránya.) Tehát az apró- és törpefalvakban demográfiai szélsőségek jellemzik a népességet, melyek vándormozgalmuk sajátosságaira vezethetők vissza. Nevezetesen a kiáramló fiatal őslakosság helyére költöző, nála fiatalabb korösszetételű és nagyobb termékenységet mutató cigányság letelepedésére. Előforduil, hogy e szélsőségek egy falun belül is megtalálhatók. Az ilyen falvakban a cigánylakosok nagyobb aránya miatt viszonylag sok a gyermek, s az elöregedett őslakosság miatt sok az idős ember. (Például: Kistamási, Pettend, Velény.) A törpefalvak képezik Baranyában az egyetlen olyan községi településkategóriát, melyben a népesség természetes szaporodási aránya az elmúlt 20 évben növekedett, mert a halálozási arány növekedését meghaladta a születési arány növekedése. E falutipus jellegéből fakadóan a természetes népmozgalom szélsőséges jegyeit viseli magán, azaz a falutípusok között a legmagasabb születési és halálozási arányszámokat is egyben. Ha [korfája megfiatalodásának nem az elcigányosodás lenne az oka, akkor az ugyanakkor tapasztalható elöregedést mint átmeneti jelenséget kezelhetnénk, s e falvak megújulásáról beszélhetnénk. A baranyai apró- és törpefalvak természetes népmozgalmának ilyen jellemzőit feltétlenül hangsúlyozni kell, mert az országos átlagok alapján kialakított törpeés aprófalu képbe alig-alig illeszthetők be. Egyre gyakrabban hallani, s már álta-