Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya településhálózata - A településhálózat koncentrációja és dekoncentrációja
Az a tény, hogy az eddigiek során a népességszámnak és változásának kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottunk, nem jelenti azt, hogy az egyetlen, folutípust meghatározó tényezőnek tekintjük. Hiszen bárki tapasztalhatja, egyszerűen csak járva az országot, hogy azonos népességszámú települések jelentős különbségeket rejtenek magukban, és fordítva, egészen különböző népességszámúak pedig megközelítően azonos színvonalon állnak. De a népességszámnak - és bizonyos eseteikben ez adja különleges jelentőségét - van ma Magyarországon egy olyan magassága, mely alatt a település jellegét, jelenét és jövőjét egyre növekvő mértékben határozza meg, s ugyanakkor e szint fölött pedig fokozatosan veszít jelentőségéből, közömbös tényezővé válik. Azok az életkörülmények, amelyeket egy 4-5000 vagy 8—10 000 fős falu nyújthat lakóinak, nem sokban különböznek egymástól. Vagy ha igen, különbségük nem a népességszámuk különbözőségével függ össze, sokkal inkább egyéb tényezőkkel, mint például forgalmi fekvésükkel, közigazgatási jelentőségükkel, gazdasági szerepkörükkel. De az, hogy egy aprófalu lakóinak milyen életkörülményeket tud biztosítani, leginkább népességszámától függ. Mert minél kisebb a falu lélekszáma, annál kisebb gazdasági és közigazgatási jelentősége, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy akár az alapfokú ellátást biztosító intézményhálózatot és infrastruktúrát létrehozni és gazdaságosan üzemeltetni tudja. Sőt, ha a népességszám 2—300 fő alá süllyed - mint erről az előzőekben szó volt — az esetlegesen meglévő intézmények sorsa is a visszafejlődés lehet csak a ,,rossz" kihasználtság miatt. Általánosságban, a népességszám falutípust meghatározó szerepe annál nagyobb, minél kisebb településről van [szó. 4-5000 ! főre tehető az a szint, melytől lefelé a népességszám kiemelkedő (jelentőségű tényezővé válik, és 500 fő az az alsó szint, mely alatt a kizárólagos meghatározó szerepét veszi át. A népességszám ilyen, sZinte mindent eldöntő jelentősége és összefüggése a gazdaságossággal, mint erről az 1. fejezet 1.5. pontjában már részletesen szóltunk, ma élő tény, ami ilyen hangsúlyozott szerephez fejlesztési gyakorlatunk által jutott, és ennyiben nem szükségszerű tény. JEGYZETEK 1 Haas Mihály: Baranya, 76. o. 2 Andrásfalvy B.: Ellentétes értékrendek és polgárosodás 109. o. 3 Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. 5. o. 4 Vö. Follajtár E. i. m. 5. o. 5 Babies András: A megye története In: Baranya Szerk.: Kolta János 88. o. 6 Vö. Babies András i. m. 92. o. 7 Vö. Komanovics József: Telepítések Baranyában. (Kandidátusi értekezés, 1968.) 8 Vö. Follajtár E. i. m. 5. o. 9 Dr. Klinger A. és dr. Kepecs J.: A német és a délszláv lakosság története 1880-tól a népszámlálási adatok tükrében. 4. fejezet. In: A baranyai nemzetiségekről. Szerk.: dr. Hoóz István. 10 Andrásfalvy Bertalan i. m. 105. o. 11 Andrásfalvy Bertalan i. m. 109. o. 12 Kolta János és Orosz Ferenc: A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása, Baranya és Szabolcs megye népességének alakulása, 14. o. 13 Pl. — az ugar felszámolása egyes községekben a II. világháborúig, sőt a termelőszövetkezetek szervezéséig elhúzódott. (Váralja, 1940., Szászvár, 1950.)
