Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom

lehetőségeket és életkörülményeket keresnek, ugyanakkor többnyire a társközségekből bevándorlók számára ezek a falvak jelentik mind a munkalehetőségeket, mind az életkörülményeket illetően a felemelkedést. A kérdőívekben a helyi vándormozgalmat ösztönző tényezőkről így beszélnek: Dobsza: ,,A község közigazgatási, gazdasági, egészségügyi és iskolaközpont. A társközségeknél jobb ellátási és munkaviszonyokkal rendelkezik." Szentlászló : ,,A távoli munkahely a leggyakoribb oka az elköltözésnek. Ugyanakkor a bevándorlók azért választják új lakóhelyül, mert dinamikusan fejlődő település, megfelelő kommunális ellátottsággal rendelkezik, a közeli városok munkahelyeit könnyű megközelíteni." Hetvehely: „az elköltözőket vonzza az új lakóhely közelsége a munkahelyhez, a jobb ellátás, a kultúra lis igények jobb kielégítésének lehetősége". És a bevándorlókat ,,a község jobb megközelíthetősége (a társközségeknél), a jobb kereseti lehetőség, az alapellátás megfelelő volta". Boksán is az elköltözés fő oka az, hogy lakói nem találnak munkahelyet a faluban, ugyanakkor a bevándorlás ösztönzői a következők: ,,A helyi termelőszövetkezet sok munkalehetőséget biztosít. Aránylag közéi fekszik Pécshez, közlekedési lehetőségei jók. Az alapvető kulturális, egészségügyi intézmények megvannak. Jó a község ivóvíz- és áruellátása." Kémesre ,,a társközségekből jönnék, főleg a jobb ellátás miatt" a bevándorlók. Orosz/ó: ,,a jó közlekedési lehetőségek, az alsófokú központ közelsége, és az állami gazdaság munkahelykínálata" az oka a bevándorlásnak. A falvaik e csoportjával eljutottunk a települések azon köréhez, ahol a vándormozgalom sajátossága, melyet az előzőekben úgy fogalmaztunk meg, hogy a beés elvándorlást kiváltó tényezők színvonalkülönbséggel egybekötött azonossága, új és egyre markánsabban megnyilvánuló vonással gazdagodik. Ugyanis a települések e csoportjában már minél kisebb faluról van szó, annál élesebben nyilvánul meg a vándormozgalom hierarchikus vonása. Töttös: „a bevándorlás oka, hogy olcsón jutnak lakó- és gazdasági épülethez. Általában pusztalak költöznek ide, akik számára Töttös jobb helyzetet jelent." Merenye: ,,a fiatalok szigetvári, vagy más munkahelyre költöznek, az idősebbek pedig a gyermekeikhez." A bevándorlókat vonzza az, hogy „naponta van autóbuszjárata. Hetente egyszer rendel helyben is a körzeti orvos. Könyvtára van. Cegléd pusztáról a módosabbak költöznek be." Zalátán az elvándorlás okai: „egyedüli munkahely a termelőszövetkezetben va'n. A nők munkavállalása korlátozott. Rosszak a közlekedési viszonyok, a szórakozási lehetőségek. A tehetősebbek jobb élet- és munkakörülményeket keresnek". A bevándorlók „a környező elnéptelenedő kisebb településekről jönnék (Kápolnapuszta, Zelipuszta), melyek lakóit hajtja a falulakóvá válás reménye, a viszonylagosan jobb életkörülmények. Jobb 'munkakörülményeket remélnek az érkezők." Zók: „Az elköltözők helyére települők többsége az alföldi tanyavilágból érkezik." E kis települések kínálta munkalehetőség a falu egyoldalú agrár jellege miatt nem jelenti a különböző szakmák vagy a különböző minőségű munkák közötti választás lehetőségét. De itt nincs is szükség erre, mert éppen ez az a kínálata a munkalehetőségeknek, ami a bevándorlók igényeinek megfelel. A vándormozgalom természetesen nem tart be olyan értelmű hierarchikus rendet, hogy a vándorlók mindig egy fokkal fejlettebb, nagyobb településre költözve, fokról fokra emelkednek, míg eljutnak a városba költözésig. A vándormozgalomnak ilyen kifejezett hierarchiája nincsen. A közép- vagy a nagyfalu lakói közel