Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom
tént, az 1980-ban lebonyolított - már korábban hivatkozott - szociológiai felmérés keretei között. A felmérés formája írásbeli megkérdezés volt, melyben a kérdőív nem személyre, hanem a falu egészére vonatkozott. (Tehát minden falu egy kérdőívet kapott.) Miután a falu véleményét egy ember tolmácsolta, a kérdőíveket kitöltő személy helyes megválasztásának igen nagy volt a jelentősége. A választás a falu krónikaíróira esett, akik régóta élnek falujukban, így mind a falut, mind lakóit jól ismerik, és az átlagos lakónál jobban figyelik változását. A rendszeres krónikaírás hozzá is szoktatta őket, hogy véleményüket írásban is ki tudják fejezni. 1 ' A megye 291 községéből 240-nek érkezett vissza kitöltött kérdőíve, ami 82,5%-os mintának felel meg. Azok a falvak, amelyekről kitöltött kérdőívvél nem rendelkezünk, a megye területén szétszóródva helyezkednek el, így nem fenyegetett az a veszély, hogy az értékelés során nagyobb összefüggő területeik vándormozgalmi jellemzői kimaradnak. A minta fa lu típusok szerinti összetétele megfelel a megye településstruktúrájának, így a belőle levonható következtetések a megye vándormozgalmi jellemzőinek tekinthetők. A vándormozgalom irányára és okaira vonatkozó megállapításaink alapjául a kérdőív 4.2. Migráció című fejezetének következő kérdései szolgáltak: b) Melyek azok a települések, melyeket az elköltözők a leggyakrabban választanak új lakóhelyül? (A felsorolás egyben rangsort is jelentsen.) c) Hány olyan ház van a faluban, melyet városban lakó tulajdonosa üdülési célokra használ? d) Véleménye szerint milyen okok kényszerítik elköltözésre a falu lakóit? e) Véleménye szerint mi vonzza a betelepülőket a községbe? 1. A bevándor/ást ösztönző tényezők jelentőségük szerinti sorrendben a következők: a) Az alacsony ingatlanárak, az olcsó házvásárlás lehetősége Az apró- és törpefalvak jelenlegi formájukban elavult településformát képviselnek, amit a többi településtípusnál gyorsabban csökkenő népességük is kifejez. Az ilyen falvakban a lakóházaik, gazdasági épületek és telkek ára tényleges értékük töredéke csupán, az alacsony kereslet miatt. Az apró- és törpefalusi ingatlanok alulértékeltsége növekvő kínálatuk miatt egyelőre aligha fog változni. A 300 főnél kisebb népességű falvak nem lakott (de lakható) lakásaiinak száma 1960-ban 93, 1970-ben 291, 1980-ban 445 volt. Az ingatlanok alulértékeltsége nemcsak a legkisebb falvakra vonatkozik, de rájuk leginkább. Minél elzártabb, eldugottabb helyen vannak, minél kisebbek, annál silányabbak az általuk biztosított életkörülmények, s ennek megfelelően csökkennek az ingatlanárak. A falvak népességcsökkenése és a törpefalvak elnéptelenedésének megállítása érdekében a tanács, gyakran a termelőszövetkezet, hitellel és a házépítést segítő intézkedésékkel támogatja a letelepedni kívánókat. b) A gazdálkodás lehetősége és a megélhetési költségek alacsony színvonala Ahogy az alacsony ingatlanárak, úgy a jó gazdálkodási lehetőség is az apróés törpefalvakba költözőik számára vonzerő. De míg az előző tényező bizonyos vonatkozásban (a házépítés állalmi támogatása) a nagyobb falvak esetében is
