Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Természetes népmozgalom

Az önmagában mindenképpen pozitívan értékelendő jelenség mögött, a demográfiai okokat egyelőre nem keresve, a következő tények húzódnak meg: — A természetes szaporodás lakónépességhez viszonyított arámya csökkenő tendenciát mutat, mely a legkisebb és a legnagyobb falvaikat magába foglaló településcsoportok kivételével minden falutípusra vonatkozik. — Legkedvezőbb a természetes szaporodás aránya a közép- és nagyfalvakban, melyet a településcsoportok a vizsgálati időszak második szakaszában is megtartottak, szemben a kis- és aprófaiívakkal, melyeknek az amúgy is alacsonyabb természetes szaporodási aránya jelentősen csökkent. — A lakónépesség természetes szaporodásainak területi (járásonkénti) összehasonlítása jelentős szórást mutat. (12. számú táblázat.) 12. számú táblázat A természetes szaporodás lakónépességhez viszonyított arányának változása járásokként, 1960-80.* Járás 1960—69. 1970—79. 1. Komlói járás 5,5 3,5 2. Mohácsi járás 1,7 0,1 3. Siklósi járás 4,1 3,0 4. Szigetvári járás 1,6 1,6 5. Komló városkörnyéke —1,0 —1,0 6. Mohács városkörnyéke 4,9 4,1 7. Pécs városkörnyéke 1,6 —0,3 Összesen 3,1 1,5 * A városkörnyéki települések csoportján belül az 5. és 6. sor egy, illetve kettő települést foglal magába, ezért összehasonlítási célokra nem alkalmazhatóak, csupán a teljesség igénye kedvéért szerepelnek. E különbségek részben a demográfiai jellemzők területi sajátosságaira, részben a járások településstruktúrájában fellelhető különbségekre (lásd 13. számú táblázaton) vezethetők vissza, melyekre a termékenység és hailamdóság elemzésénél visszatérünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy miután a különböző településtípusok, elsősorban a törpe- és aprófalvak népmozgalmának sajátosságait szeretnénk féltárni, a későbbiekben seim a területi, hanem a településcsoportok szerinti öszszehasonlításra helyezzük a hangsúlyt. 3.1.2. Termékenység és halandóság Az elmúlt húsz évben a megye községeiben mind a születési, mind a halálozási arányszámok emelkedtek. E változásban meghatározó szerepet a halálozási arány növekedése játszotta, mely mögött jelentősen elmaradt a születési arány pár tized százalékos emelkedése. A lakónépesség természetes szaporodásának csökkenő tendenciáját tehát a születési arány növekedését jóval meghaladó halálozási arány emelkedése okozza.