Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - A településhálózat koncentrációja és dekoncentrációja

járójának. Valóban a népességkancentráció következménye, s történelmi lépték­ben gondolkodva, minden bizonnyal átmeneti jelenség. Nem is évszázados távlat­ben, és főleq nem országos méretekben okozott és okoz ez a folyamat komoly gondot, hanem az előttünk álló 20-30 év és az aprófalvas területek vonatkozásá­ban, Az együtt zajló koncentrációs és dekoncentrációs folyamatot az a tény teszi különösen súlyossá, hogy a legkisebb falvak számának növekedése olyan gyors volt, hogy nemcsak számuk, hanem a legrosszabb életkörülményeket nyújtó tele­püléscsoport össznépessége is növekedett. A felgyorsult aprófalvasodásl folyamat ilyen hatását 1980-ban már országos vonatkozásban észlelhettük, bár csak tized százalékos emelkedés formájában, amennyiben az 500 fő alatti falvak népesség­aránya 1949-ben 2,2%, 1960-ban 2,0%, 1970-ben 2,1%, 1980-ban 2,4% volt. Ennek az országos szinten inkább stagnálásnak minősülő mozgásnak köszönhető az az általánosan elterjedt és elfogadott Vélemény, hogy az aprófalvasodás e kategória népességének csökkenésével jár. Lettrich Edit így ír e folyamatról: ,,Faluihálóza­tunk nagyságrendi szerkezetének átformálódását jelzi az a körülmény, hogy foko­zódik a népesebb településeken élő lakosság száma és részaránya. Egyidejűleg nő az apró települések száma is, jóllehet ezek mind kevesebb népesség lakóhelyét képezik." 20 Hasonló a véleménye Ernyedi Györgynek is: ,,Ez a hálózat nagyság­rendi szempontból is jelentős átalakulásom megy át. Az átalakulást koncentráló­dás és aprózódás egyaránt jellemzi. Ez úgy értendő, hogy csökken a kis települé­seken élők aránya, de növekvőben van e települések szarna. 21 Baranyai és általában az aprófalvas régióik vonatkozásában azonban az orszá­gos szinten csak tized százalékokban kifejezhető emelkedés már sokkal többet, sok ezer ember sorsának lassú vagy éppen gyors hanyatlását jelentette. Baranyá­ban 1980-ban 54 235-en laktak olyam kisfaluban, melynek népessége nem érte el az 500 főt. 1949-ben e településkategória lakónépessége majd 10 000 fővel volt kevesebb. összefoglalva Baranya településhálózat-változásának íd vonásait: a) 1950^ig fokozatosan erősödött, és minden településkategóriára kiterjedt a település- és népességkoncentráció. - A falusi népesség számárnak kezdeti növekedése a XX. század elején lelas­sult, majd stagnált, de nem csapott át csökkenésibe. - A városok népességkoncentrációja pedig a falusi népességszám növekedésé­nek lelassulásával együtt gyorsult. b) 1950 után felgyorsult a népességkoncentráció, miáltal - igen gyorsan nőtt a városi és csőikként a falusi népesség száma és aránya; - Az alsó településkategóriákban aprózódás, a felsőkben koncentrálódás ment végbe. - Az alsó településkategóriák dekoncentrációja a legalsó szint - az 500 főnél kevesebb lakosú falvak csoportja — népességszáimának és arányának növekedé­sével járt. (Lásd 12. ábra.) - A legkisebb falvak számának és népességének emelkedése mellett minden falusi településkategóriában csökkent a népesség száma. Az 500 főn aluli telepü­lések számának és népességének emelkedése az 500-1000 fős települések rová­sára történt. Miért fordítottunk ilyen nagy figyelmet a legkisebb falvak sorsára? Mert Bara­nyában ma már több mint 50 ezer ember - a falusi népesség 28,3%-a - gondja, baja, hátrányos helyzete sűrűsödik benne, és mert az elkövetkezendő évtizedeik­ben kikerülhetetlenül nőni fog e hátrányos helyzetű tömeg.

Next

/
Thumbnails
Contents