Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - A történelmi események, a gazdálkodás és a településhálózat kapcsolata

ra még ma is a történelmi városmag egyre jobban leromló intézményhálózata szolgálja ki a gyorsan növekvő népesség még jobban növekvő igényeit, miközben a belvárost fojtogató lakótelepgyűrű egyre szélesedik. (A városi népesség számának és arányának változását 1870-től napjainkig a 6. számú táblázat részletezi.) Annak ellenére, hogy a megye városhálózatának kialakítása és fejlesztése egészen a közelmúltig egyoldalúan kiemelt cél volt, nem beszélve itt arról, hogy ez a faluhálózat sorvadásában milyen nagy és káros szerepet játszott, még mindüg nem mondhatjuk el, hogy megfelelő ez a városszerkezet. Igaz, Szigetvár és Siklós várossá fejlesztésével Baranya már korántsem olyan városszegény terület mint volt a felszabadulás után, mégis a megye délnyugati térsége még mindig városhiányosnak mondható. Jelenleg e terület középfokú ellátásán Szigetvár, Siklós és Pécs osztozik, melynek minőségét egyaránt rontja a három irányú megosztottság és a rossz közlekedési viszonyok. E terület középfokú ellátásának gondjait hosszú távon Sellye várossá fejlesztése oldaná csak meg. b) A falvak sorsa Az elmúlt harminc év társadalmi-gazdasági változásai a baranyai falvakat sem kerülték el. A megye felszabadulás előtti kifejezetten agrár jellegéből és aprófalvas településszerkezetéből fakadóan fájdalmasabban kellett átélniük a szocialista iparosítás és a mezőgazdasági termelés nagyüzemivé válásának következményeit, melynek nyilvánvaló jelei az elhagyott, pusztulásra ítélt kisfalvak növekvő száma. A századfordulón az ország lakóiinak mintegy kétharmada volt falusi lakos. Baranyában — az eddigiek alapján nem meglepő, hogy ez az arány magasabb volt, mintegy 73%. A megye országos átlagot meghaladóan mezőgazdaságra és falura orientáltsága a felszabadulásig megmaradt. A felszabadulás után a falusi népesség aránya olyan mértékben csökkent, hogy 1970-re jelentős különbséggel az országos átlag alá esett. És ezzel a folyamat nem állt meg, 1970-80 között további csökkenés következett, de az 1970-es évek elejétől új szakaszába lépett a migráció. A nagy elvándorlási hullám — úgy tűnik - végetért. E 10 év alatt a népesség csökkenésének aránya 4,5% volt, majdnem fele az országosnak. Az elvándorlás ütemének mérséklődése ellenére a falusi népesség össznépességhez viszonyított aránya 1980-ban még mindig nem érte el az országos szintet.