Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - A történelmi események, a gazdálkodás és a településhálózat kapcsolata

németekénél sokkal költségesebb és inkább a külsőségeknek élő volt. A magyar és német paraszt gazdálkodása, szemlélete, életmódja és értékrendje tehát gyökeresen különbözött egymástól, ami ellentét forrása lett. Andrásfalvy Bertalan említett munkájában így ír erről: ,,A magyar gazda, bár könnyen megtehette volna maga erejéből is, némettel csépeltet! ki a gabonáját. A német kap a munkalehetőségen. A kérdőre vont magyar azt feleli: hát nem tudja az úr, hogy azért teremtette Isten a németet, hogy a magyarnak szolgáljon? A német dicséri és kifejezi csodálatát a magyarok szép viselete, ünnepi mulatása felett, és pénzt ad kölcsön a pompa fokozására - megfelelő zálog ellenében, mely igen leegyszerűsíti térfoglalását. A magyar lenézi az éhes németet: a magyarszéki bíró az ablakból meglátja a nemrég a faluba költözött zsellért, ezért tüntetőleg tízes bankóval gyújtja meg pipáját: hadd sárguljon az éhes német. Ez a bíró a falu szegényeként halt meg a századfordulón, házát, vagyonát betelepülő németek vették meg."

11 De míg a magyar lakosság megvetette a sváb takarékosságot, gyarapodási célt, az árutermelésre, gazdagodásra beállított szorgalmas német lakosság számban és gazdasági erőben a magyarnál sokkal gyorsabban szaporodott. A telepítéssel Baranya túljutott településhálózatának pusztulási és megújulási szakaszán, és viszonylag békés, a fejlődésre nagyobb lehetőséget nyújtó korszakba lépett. A korszak településhálózatának és népességének változására ugyanazok a tényezők hatottak, mint amelyek az egész országot formálták. A XIX. század második felében kibontakozó tőkés fejlődés a nagyüzemi szénbányászatot, a kőbányászat jelentőségének növekedését és a vasútépítés megindulását hozta magával. A tömegtermelés kibontakozása és a közlekedési viszonyok fejlődése a települések forgalmi fekvésének nagy jelentőséget adott. Pécs gazdasági jelentősége ebben az időben ugrásszerűen fokozódott, ami nemcsak kedvező természeti adottságaiból fakadó kőszénbányászatának rohamos növekedésében, nagyüzemivé válásában nyilvánult meg, hanem az induló könnyűipar Pécsre településében is. A város — településhálózaton belüli — jelentőségének növekedése népességszámának gyors emelkedésében is megnyilvánult. 5. számú táblázat A megye népessége 1784-1869

11 Terület Lakosok száma (fő) Növekedés (%) Terület 1784/87 1869 Növekedés (%) Baranya 159 487 239 355 150,1 Pécs 14 362 28 959 201,6 Baranya és Pécs összesen 173 849 268 314 154,3 A gyenge és lassú kapitalizálódás a városon éreztette a hatását elsősorban. A hegyek, dombok között megbújó aprófalvak lakóinak feje fölött észrevétlenül szállt az idő, gazdálkodásuk módja alig-alig változott. A földművelés, a bor- és dohánytermeléstől eltekintve, 1880. előtt nem lépte túl az önellátó paraszti gazdálkodás szintjét, és csak a század végén kezdett az árutermelés irányába fejlődni. A változás lassúsága jórészt az aprófalvas településhálózattal függött össze.

13 Az aprófalvas településhálózat a kapitalizmust nem támogatta, inkább a feudális vonásokat konzerváló hatást fejtett ki, amit segített a magyar mezőgazdaság amúgy is nehézkes és lassú kapitalizálódása.