Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - Természeti adottságok, a termelés és a településhálózat kapcsolata

DK-Dunántúl morfológiai körzetei 1. Mecsek hegység 6. Völgység 2. Geresdi dombvidék 7. Mohácsi-sík és a nyárád—harkányi 3. Villányi-hegység löszvidék 4. Zselic 8. Dráva-ártér és a Fekete-víz síkja 5. Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidék Forrás: Baranya megye természeti földrajza Pécs, 1977. (Szerkesztette: Lovász György) 46. o. 7. ábra e nagyfokú közelsége azonban mégsem jelenti azt, hogy összeépülésük megtörténhetett volna. Az esetek nagy többségében ugyanis a domborzati viszonyok olyan természetes község határokat képeztek, amelyek az 1-2 km-t sokszorosára növelték. A településhálózat ritkulása és sűrűsödése szoros kapcsolatban van a természeti, főleg a domborzati viszonyokkal, összevetve a 6. és 7. ábrát, mely utóbbi a megye (illetve Délkelet-Dunántúl) morfológiai körzeteit ábrázolja, jól látható a doimborzati viszonyok és a településhálózat kapcsolata. A magasra kiemelt hegyek településhálózatot ritkító hatásúak, mert a rövid sugaras völgyhálózat, melyben a völgyek zsákutcáikat képeznek, és a hozzájuk kapcsolódó meredek lejtők, melyek a szántóföldi növénytermesztésre alig adnak lehetőséget, csak kevés és Ids népességszámú települlés létrejöttéhez teremtetteik lehetőséget. Hasonló okok miatt nemcsak a Mecsek települ és ritkító hatású, helyenként a magasra kiemelt dombok is járhattak ilyen hatással. így a Zsel iic, viszonylag kisebb — 250—300 m — kiemeltsége ellenére helyenként nagyobb településritkulást okozott, mint a Mecsek, mely-